Rúben utódai

1. Rúbennek, Izrael elsőszülöttjének fiai (mert ő volt az elsőszülött; mikor pedig megfertőztette az ő atyjának ágyasházát, az ő elsőszülöttségi joga a József fiainak adaték, aki Izrael fia vala, mindazáltal nem úgy, hogy ők neveztessenek származás szerint elsőszülötteknek,
2. Mert Júda tekintélyesebb vala az ő testvérei között, és őbelőle való volt a fejedelem, hanem az elsőszülöttségnek [haszna] lőn Józsefé):
3. [Ezek] Rúbennek, Izrael elsőszülöttjének fiai: Khánokh, Pallu, Khecrón és Kármi.
4. Jóel fiai: Semája ennek fia, Góg ennek fia, Simei ennek fia.
5. Mika ennek fia, Reája ennek fia, Baál ennek fia.
6. Beéra ennek fia, akit fogságba vitt Tiglát-Piléser, az asszíriabeli király; ő a rúbeniták fejedelme vala.
7. Testvérei pedig, családjaik, nemzetségük megszámlálása szerint [ezek] valának: a fő Jéhiel és Zakariás,
8. Bela, Azáz fia, ki Séma fia, ki Jóel fia vala, ki Aróerben lakott Nébóig és Baál-Meonig.
9. Napkelet felé is lakik vala a pusztában való bemenetelig, az Eufrátesz folyóvíztől fogva; mert az ő barmai Gileád földjén igen elszaporodtak.
10. Saul királynak idejében pedig támasztának hadat a hágárénusok ellen, és elhullának [azok] az ő kezeik által, és lakának azoknak sátoraiban, Gileádnak napkelet felé való egész részében.

Gád utódai. Harc a Hágárénusokkal

11. A Gád fiai pedig velük szemben, a Básán földjén laktak Szalkáig.
12. Jóel vala elöljárójuk, Sáfám második az után; Johánai és Sáfát Básánban.
13. És testvéreik, családjaik szerint [ezek]: Mikáel, Mésullám, Séba, Jórai, Jaékán, Zia és Éber, heten.
14. Ezek az Abihail fiai, ki Húri fia, ki Jároáh fia, ki Gileád fia, ki Mikáel fia, ki Jésisai fia, ki Jahadó fia, ki Búz fia.
15. [És] Ahi, a Gúni fiának, Abdielnek a fia volt a család feje.
16. [Ezek] Gileádban, Básánban és az ezekhez tartozó mezővárosokban laktak, és Sáronnak minden legelőjén, határaikig.
17. Kik mindnyájan megszámláltatának Jótámnak, a Júda királyának idejében, és Jeroboámnak, az Izrael királyának idejében.
18. A Rúben fiai közül és a gáditák közül és a Manasse félnemzetsége közül erős pajzs- és fegyverhordozó férfiak, kézívesek és a hadakozásban jártasok, negyvennégyezer-hétszázhatvanan harcra kész férfiak;
19. Hadakozának a hágárénusok ellen, Jétúr, Náfis és Nódáb ellen.
20. És győzedelmesek levének azokon, és kezükbe adatának a hágárénusok és mindazok, akik ezekkel valának; mert az Istenhez kiáltának harc közben, és ő meghallgatá őket, mert őbenne bíztak.
21. És elvivék az ő barmaikat, ötvenezer tevét, kétszázötvenezer juhot, kétezer szamarat és százezer embert.
22. A seb miatt pedig sokan elhullának; mert Istentől vala az a harc; és azok helyén lakának a fogságig.

Manasse félnemzetsége

23. A Manasse nemzetsége felének fiai pedig [azon] a földön laktak, [amely] Básántól Baál-Hermonig, Szenirig és Hermon hegyéig [terjedt, mert] igen megsokasodtak vala.
24. És ezek voltak az ő atyjuk háznépének fejedelmei: Efer, Isi, Eliel, Azriel, Irméja, Hodávia és Jahdiel, igen erős férfiak, híres férfiak, akik az ő atyjuk háznépe között fők voltak.
25. Vétkezének pedig az ő atyjuknak Istene ellen, mert a föld lakóinak bálványisteneivel paráználkodának, akiket az Isten szemük elől elpusztított.
26. Felindítá azért az Izrael Istene Pulnak, az asszíriabeli királynak szívét és Tiglát-Pilésernek, az asszíriai királynak szívét, és fogva elvivé őket, a rúbenitákat, a gáditákat és a Manasse félnemzetségét is; és elvivé őket Haláhba és Háborba, Hárába és a Gózán folyóvizéhez mind e mai napig.