| 1. | A dicsekvés azonban nem használ nekem; rátérek azért a látomásokra és az Úrnak kijelentéseire. |
| 2. | Ismerek egy embert a Krisztusban, aki tizennégy évvel ezelőtt (ha testben-e, nem tudom, ha testen kívül-e, nem tudom, az Isten tudja) elragadtatott a harmadik égig. |
| 3. | És tudom, hogy az az ember (ha testben-e, ha testen kívül-e, nem tudom, az Isten tudja) |
| 4. | Elragadtatott a paradicsomba, és hallott kimondhatatlan beszédeket, amelyeket nem szabad embernek kibeszélnie. |
| 5. | Az ilyennel dicsekszem; magammal pedig nem dicsekszem, hacsak az én gyengeségeimmel nem. |
| 6. | Mert ha dicsekedni akarok, nem leszek esztelen, mert igazságot mondok; de megtürtőztetem magam, hogy valaki többnek ne tartson, mint aminek lát, vagy amit hall tőlem. |
| 7. | És hogy a kijelentések nagysága miatt el ne bizakodjam, tövis adatott nekem a testembe, a Sátán angyala, hogy gyötörjön engem, hogy felettébb el ne bizakodjam. |
| 8. | Ezért háromszor könyörögtem az Úrnak, hogy távozzék el [ez] tőlem; |
| 9. | És ezt mondá nekem: Elég neked az én kegyelmem; mert az én erőm erőtlenség által végeztetik el. Nagy örömest dicsekszem azért az én erőtlenségeimmel, hogy a Krisztus ereje lakozzék énbennem. |
| 10. | Annak okáért gyönyörködöm az erőtlenségekben, bántalmazásokban, nyomorúságokban, üldözésekben és szorongattatásokban Krisztusért; mert amikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős. |
| 11. | Dicsekedvén, balgataggá lettem; ti kényszerítettetek rá. Mert nektek kellett volna engem ajánlanotok; mert semmiben sem vagyok alábbvaló a fő-fő apostoloknál, noha semmi vagyok. |
| 12. | Apostolságomnak jelei megbizonyosodtak közöttetek sok tűrésben, jelekben, csodákban és erőkben is. |
| 13. | Mert micsoda az, amiben megkárosodtatok a többi gyülekezetek mellett, hanem ha az, hogy én magam nem voltam nektek terhetekre? Bocsássátok meg nekem ezt az igazságtalanságot! |
| 14. | Íme harmadízben is kész vagyok hozzátok menni, és nem leszek terhetekre; mert nem azt keresem, ami a tiétek, hanem titeket magatokat. Mert nem a gyermekek tartoznak kincseket gyűjteni a szülőknek, hanem a szülők a gyermekeknek. |
| 15. | Én pedig nagy örömest áldozok és esem áldozatul a ti lelketekért; még ha ti, akiket én igen szeretek, kevésbé szerettek is engem. |
| 16. | De ám legyen, hogy én nem voltam terhetekre; hanem álnok lévén, ravaszsággal fogtalak meg titeket. |
| 17. | Avagy akiket hozzátok küldtem, azok közül valamelyik által kifosztottalak-e titeket? |
| 18. | Megkértem Titust, és vele együtt elküldtem amaz atyafit; csak nem fosztott ki titeket Titus? Nem egyazon Lélek szerint jártunk-e? Nem azokon a nyomokon-e? |
| 19. | Azt hiszitek megint, hogy előttetek mentegetjük magunkat. Az Isten előtt, Krisztusban szólunk; mindezt pedig, szeretteim, a ti épülésetekért. |
| 20. | Mert félek azon, hogy ha odamegyek, nem talállak majd olyanoknak, amilyeneknek szeretnélek, és engem is olyannak találtok, amilyennek nem szeretnétek; hogy valamiképpen versengések, irigységek, indulatoskodások, visszavonások, rágalmazások, fondorkodások, felfuvalkodások, pártoskodások lesznek köztetek; |
| 21. | Hogy mikor újra odamegyek, megaláz engem az én Istenem tiköztetek, és sokakat megsiratok azok közül, akik ezelőtt vétkeztek és meg nem tértek a tisztátalanságból, paráznaságból és bujaságból, amit elkövettek. |