| 1. | És Athália, Akházia anyja, mikor látta, hogy fia meghalt, felkelt és az egész királyi magot megölette. |
| 2. | De Jóseba, Jórám király leánya, Akházia húga fogá Joást, Akházia fiát, és ellopván őt a király fiai közül, akik megölettettek vala, [elrejté] az ő dajkájával együtt az ágyasházban; és elrejték őt Athália elől úgy, hogy ez nem ölettetett meg. |
| 3. | És elrejtve vala [Joás] ővele együtt az Úr házában hat esztendeig, és Athália uralkodott az országban. |
| 4. | A hetedik esztendőben azonban elküldött Jójada, és magához hívatta a káriánusok és a testőrök csapatainak vezéreit, és bevitte őket magával az Úr házába, és szövetséget kötött velük, és megesküdteté őket az Úr házában, és megmutatta nekik a király fiát. |
| 5. | És megparancsolta nekik, mondván: Ezt kell cselekednetek: közületek a harmadrész, akik szombaton jőnek [őrségre], tartsa a király házának őrizetét, |
| 6. | A harmadrésze legyen a Súr-kapuban, és a harmadrésze a testőrök háta mögött való kapuban, és nagy szorgalmatossággal őrizzétek e házat, hogy senki reánk ne üthessen! |
| 7. | Az a két rész pedig közületek, az egész, amely szombaton az [őrszolgálatból] kilép, vigyázzon az Úr házának megőrzésére a királyhoz [vezető részen]! |
| 8. | És vegyétek körül a királyt, mindenki kezében fegyverével, és aki a sorokba benyomul, ölettessék meg, és a király körül legyetek kijövetelekor és bemenetelekor! |
| 9. | És a csapatok vezérei úgy cselekedtek, amint meghagyta volt nekik Jójada pap; és mindenik maga mellé vette az ő embereit, azokat, akik bementek szombaton az [őrségre], azokkal együtt, akiket felváltottak szombaton, és Jójada paphoz mentek. |
| 10. | És a pap a csapatok vezéreinek azokat a kopjákat és pajzsokat adta oda, amelyek Dávid királyéi voltak, és az Úr házában voltak. |
| 11. | És a testőrök ott állottak a király körül, mindenik fegyverrel kezében, a ház jobb szárnyától a bal szárnyáig, az oltár és a szenthely felé. |
| 12. | És kivezeté [Jójada] a király fiát, és fejébe tevé a koronát, és [kezébe adá] a bizonyságtételt, és királlyá tevék őt és felkenék; és kezeikkel tapsolván, kiáltának: Éljen a király! |
| 13. | Mikor pedig Athália meghallotta a testőröknek és a községnek kiáltását, bement a néphez az Úr házába. |
| 14. | És mikor szétnézett, íme, a király ott állott az emelvényen, amint szokás, és a király előtt állottak a fejedelmek és a trombitások, és az egész föld népe ujjongott, és trombitáltak. Akkor megszaggatá Athália az ő ruháit, és kiáltván, monda: Összeesküvés! Összeesküvés! |
| 15. | De parancsola Jójada pap a csapatok vezéreinek, a sereg hadnagyainak, és monda nekik: Vezessétek ki őt a sorok között, és ha valaki őt követné, öljétek meg fegyverrel! Mert azt mondta a pap: Ne ölettessék meg az Úr házában. |
| 16. | És utat nyitottak neki, és ő arra az útra ment, amerre a lovakat vezetik be a király házába, és ott megölték. |
| 17. | És kötést tőn Jójada az Úr, a király és a nép között, hogy ők az Úrnak népe lesznek; és [külön] a király és a nép között. |
| 18. | És elment az egész föld népe a Baál templomába, és azt lerombolta, [és] oltárait és bálványait teljesen összetörte, és Matthánt, a Baál papját az oltárok előtt ölték meg. És a pap gondviselőket rendele az Úr házában. |
| 19. | És maga mellé vévén a csapatok vezéreit, a káriánusokat és a testőröket és az egész föld népét, elvivék a királyt az Úrnak házából, és menének a testőrök kapujának útján a király házához. És [Joás] üle [a király]ok székébe. |
| 20. | És örvendezett mind az egész föld népe, és megnyugovék a város, miután megölték Atháliát fegyverrel a király háza mellett. |
| 21. | Joás hét esztendős volt, mikor uralkodni kezdett. |