Az Ammoniták csúfot űznek Dávid követeiből és segítőikkel együtt megveretnek

1. Lőn pedig azután, meghala az Ammon fiainak királya, és uralkodék helyette Hánon, az ő fia.
2. És monda Dávid: Irgalmasságot teszek Hánonnal, Náhás fiával, miképpen az ő atyja is velem irgalmasságot tett; és hozzá külde Dávid, hogy vigasztalja őt szolgái által atyja [halála] felől. Mikor Dávid szolgái Ammon fiainak földjére érkezének:
3. Mondának az Ammon fiainak vezérei Hánonnak, az ő uruknak: Vajon becsüli-e Dávid ezzel előtted a te atyádat, hogy hozzád vigasztalókat küldött? Vajon Dávid nem inkább azért küldötte-e hozzád szolgáit, hogy a várost megszemléljék, és kikémleljék, és teljesen elpusztítsák?
4. Elfogatá azért Hánon a Dávid szolgáit, és szakálluknak felét lenyíratá, és ruháikat félben elmetszeté az alfelekig, és elbocsátá őket.
5. Amint ezt Dávidnak hírül hozták, eleikbe külde, (mert ezek az emberek igen meggyaláztattak) és ezt üzené a király: Maradjatok Jerikóban mindaddig, míg megnevekedik szakállatok, és [úgy] jöjjetek haza!
6. Látván pedig az Ammon fiai, hogy gyűlöltekké lettek Dávid előtt, követet küldének az Ammon fiai, és felfogadák Szíriában a bét-réhóbbelieket, és ugyancsak Szíriában a cóbeusokat, húszezer gyalogot, és Maakának királyát ezer emberrel, és a tóbbelieket, tizenkétezer embert.
7. Amint ezt Dávid meghallá, elküldötte Joábot és a vitézeknek egész seregét.
8. Kivonulának az Ammon fiai is, és csatarendbe állottak a kapu bejárata előtt. A szíriabeli cóbeusok, réhóbbeliek, tóbbeliek és Maaka magukban valának a mezőn.
9. Látván pedig Joáb, hogy mind elöl, mind hátul ellenség van őellene, kiválogatá az Izrael népének színét, és a szíriabeliek ellenében állítá fel.
10. A népnek maradékát az ő öccsének, Abisainak vezetésére bízta, hogy felállítsa azt Ammon fiainak ellenében.
11. És monda: Ha erősebbek lesznek a szíriabeliek nálamnál, nekem segítségül légy! Ha pedig az Ammon fiai náladnál hatalmasabbak lesznek, elmegyek, hogy megsegítselek.
12. Légy erős, és legyünk bátrak a mi nemzetségünkért és a mi Istenünknek városaiért! És az Úr cselekedjék úgy, amint neki tetszik!
13. Elérkezék azért Joáb és az ővele való sereg a szíriabeliek ellen az ütközetre, és megfutamodának őelőtte.
14. Látván pedig az Ammon fiai, hogy megfutamodtak a szíriabeliek, megfutamodának [ők is] Abisai előtt, és beszaladának a városba; és megtére Joáb az Ammon fiaitól, és méne Jeruzsálembe.
15. Mikor pedig látták a szíriabeliek, hogy megverettettek az izraeliták által, ismét együvé gyülekezének.
16. És elkülde Hadadézer, és elhozatá a szíriabelieket, akik a vízen túl [valának], és jövének Helámba; és Sobák, Hadadézernek fővezére volt élükön.
17. Megizenék pedig Dávidnak, aki egybegyűjté egész Izraelt, és általméne a Jordánon, és juta Hélámhoz: és sereget rendelének a szíriabeliek Dávid ellen, és megütközének vele.
18. De a szíriabeliek megfutamodtak Izrael előtt, és levága Dávid a szíriabeliek közül hétszáz szekerest és negyvenezer lovagot, Sobákot is, a seregnek fővezérét megölé; és ugyanott meghala.
19. Mikor pedig látták mindazok a királyok, akik Hadadézernek szolgái valának, hogy az Izrael által megverettek, békét kötöttek Izraellel, és nekik szolgálának; és nem merének többé a szíriabeliek kijőni az Ammon fiainak segítségére.