| 1. |
Vala pedig ott történetesen egy istentelen ember, kinek neve Séba vala, Bikrinek fia, Benjámin [nemzetségéből] való férfiú. Ez trombitát fúvata, és monda: Nincsen nekünk semmi közünk Dávidhoz, és semmi örökségünk nincsen az Isai fiában. [Azért], oh Izrael, [oszoljatok el], ki-ki az ő sátorába.
|
| 2. |
Eltávozék azért mind az Izrael népe Dávidtól Séba után, Bikri fia után. A Júda [nemzetség]éből valók azonban mellette maradának az ő királyuknak, a Jordán [vizétől] fogva mind Jeruzsálemig.
|
| 3. |
Bemenvén pedig Dávid az ő házába Jeruzsálemben, előhozatá a király azt a tíz ágyasát, akiket otthon hagyott vala a ház őrzésére; és őrizet alá rekeszté, és tápláltatá azokat; de hozzájuk be nem méne. És őrizet alatt lőnek haláluknak napjáig, özvegységben élvén.
|
| 4. |
Monda pedig a király Amasának: Gyűjtsd össze nekem a Júda nemzetségét három nap alatt, és magad is itt légy jelen!
|
| 5. |
Elméne azért Amasa, hogy összegyűjtse Júdát, de több ideig késék, mint ahogy a [király] meghagyta vala neki.
|
| 6. |
Monda akkor Dávid Abisainak: Íme, majd gonoszabbul cselekeszik velünk Séba, Bikrinek fia, Absolonnál: Vedd magad mellé a te uradnak szolgáit, és kergesd meg őt, nehogy erős városokat szerezzen magának, és elmeneküljön előlünk!
|
| 7. |
Kimenének azért őutána a Joáb emberei, és a kereteusok, és peleteusok, és az erősek mindnyájan, és kimenének Jeruzsálemből, hogy üldözzék Sébát, Bikrinek fiát.
|
| 8. |
Mikor pedig ama nagy kősziklánál voltak, mely Gibeonnál van, Amasa jöve eleikbe. Joáb pedig ruhájába öltözvén, az ő ruháján felül derekához övedzett fegyvere a hüvelyében vala, mely mikor [Joáb] ment, leesék.
|
| 9. |
És monda Joáb Amasának: Egészségben vagy-e, atyámfia? És Joáb megfogá jobb kezével az Amasa szakállát, mintha meg akarná csókolni.
|
| 10. |
Amasa azonban nem őrizkedék a fegyvertől, mely Joáb kezében vala, és általüté őt az ötödik oldalborda alatt, és kiontá a belét a földre, és noha többször nem üté által, mindazáltal meghala. Joáb pedig és Abisai, az ő atyjafia, üldözék azután Sébát, a Bikri fiát.
|
| 11. |
Megálla pedig az [Amasa teste] felett Joábnak egy szolgája, és monda: Valaki Joábbal tart, és Dávidnak [javát] kívánja, Joáb után [siessen]!
|
| 12. |
Amasa pedig fetreng vala a vérben az útnak közepén. Látván pedig egy [ember], hogy ott mindenki megálla, kivoná Amasát az útról a mezőre, és ruhát vete őreá, mivel látta, hogy valaki csak arra ment, mind megállott.
|
| 13. |
Minekutána pedig kivonták az útról, minden ember Joáb után siet vala, hogy üldözzék Sébát, Bikrinek fiát.
|
| 14. |
És általméne [Séba] Izraelnek minden nemzetségein, Abelán és Bét-Maakán, és egész Béreán, kik egybegyűlvén, követik vala őt.
|
| 15. |
És eljövén, körülfogták őt Abelában, Bét-Maaka [városában], és nagy töltést emelének a város ellen, mely a kőfallal egyenlő volt; és az egész nép, mely Joábbal vala, rombolá, hogy ledöntse a kőfalat.
|
| 16. |
Akkor kiálta egy eszes asszony a városból: Halljátok meg, halljátok meg! Mondjátok meg, kérlek, Joábnak: Jöjj ide hozzám, valamit mondok neked!
|
| 17. |
Ki mikor hozzá ment, monda az asszony: Te vagy-e Joáb? Felele: Én vagyok. Ki monda neki: Hallgasd meg a te szolgálóleányodnak szavát! És felele: Meghallgatom.
|
| 18. |
Akkor monda az [asszony]: Korábban azt szokták mondani: Kérdezzék meg Abelát, és úgy végeztek.
|
| 19. |
Én Izrael békeszerető hívei közül való vagyok, te pedig el akarsz pusztítani egy várost és anyát Izraelben? Miért akarod elnyelni az Úrnak örökségét?
|
| 20. |
Akkor felele Joáb, és monda: Távol legyen, távol legyen az éntőlem, hogy elnyeljem és elveszessem!
|
| 21. |
Nem úgy van a dolog, hanem egy ember az Efraim hegységéből való, akinek neve Séba, a Bikri fia, felemelte kezét Dávid király ellen. Adjátok kézbe azt egyedül, és elmegyek a város alól! És monda az asszony Joábnak: Íme, majd kivetjük a kőfalon a fejét neked.
|
| 22. |
Elméne azért az asszony nagy eszesen az egész községhez, és elvágatá Sébának, a Bikri fiának fejét, és kiveték Joábnak. Akkor megfúvatá a trombitát, és hazaoszlának a város alól ki-ki az ő sátorába, Joáb pedig hazaméne Jeruzsálembe a királyhoz.
|