| 1. | Eljövének pedig Dávidhoz Hebronba Izraelnek minden nemzetségei, és szólának ilyenképpen: Íme, mi a te csontodból és testedből valók vagyunk, |
| 2. | [Mert] ennek előtte is, mikor Saul uralkodott felettünk, te vezérelted ki s be Izraelt, és az Úr azt mondotta neked: Te legelteted az én népemet, az Izraelt, és te fejedelem leszel Izrael felett. |
| 3. | Eljövének azért Izraelnek minden vénei a királyhoz Hebronba, és frigyet tőn velük Dávid király Hebronban az Úr előtt, és királlyá kenék Dávidot Izrael felett. |
| 4. | Harmincesztendős vala Dávid, mikor uralkodni kezde, [és] negyven esztendeig uralkodék. |
| 5. | Hebronban uralkodék a Júda [nemzetség]én hét esztendeig és hat hónapig; és Jeruzsálemben uralkodék harminchárom esztendeig az egész Izrael és Júda [nemzetség]ein. |
| 6. | Felméne pedig a király és az ő népe Jeruzsálembe a jebuzeusok ellen, kik azt a földet lakják vala, ők azonban azt mondák Dávidnak: Nem jössz ide be, hanem a sánták és vakok elűznek téged! [Mellyel] azt jelenték: Nem jő ide be Dávid. |
| 7. | Bevevé mindazáltal Dávid a Sion várát, és az [immár] a Dávid városa. |
| 8. | Mert azt mondá Dávid ama napon: Mindenki, aki vágja a jebuzeusokat, menjen fel a csatornához, [és vágja ott] a sántákat és a vakokat, akiket gyűlöl a Dávid lelke! Ezért mondják: Vak és sánta ne menjen be a házba! |
| 9. | És lakozék Dávid abban a várban, és nevezé azt Dávid városának; és megépíté Dávid körös-körül, Millótól fogva befelé. |
| 10. | Dávid pedig folytonosan emelkedék és növekedék, [mert] az Úr, a Seregeknek Istene vala ővele. |
| 11. | Követeket külde pedig Hirám, Tírusznak királya Dávidhoz, és cédrusfákat is, ácsmestereket és kőműveseket, és építének házat Dávidnak. |
| 12. | És belátta Dávid, hogy az Úr megerősítette őt az Izrael felett való királyságában, és hogy felmagasztalta az ő királyságát az ő népéért, Izraelért. |
| 13. | Vőn pedig még magának Dávid ágyasokat, és feleségeket Jeruzsálemből, minekutána Hebronból odament; és lőnek még Dávidnak fiai és leányai. |
| 14. | És ezek a nevei azoknak, akik Jeruzsálemben születtek: Sammua, Sóbáb, Nátán, Salamon, |
| 15. | Ibhár, Elisua, Néfeg, Jáfia, |
| 16. | Elisáma, Eljada és Elifélet. |
| 17. | Mikor pedig a filiszteusok meghallották, hogy királlyá kenték Dávidot az Izraelen, felkelének mind a filiszteusok, hogy Dávidot megkeressék, melyet megértvén Dávid, aláméne az erősségbe. |
| 18. | A filiszteusok pedig elérkezének, és elszéledének a Réfaim völgyében. |
| 19. | Megkérdé azért Dávid az Urat ilyen szóval: Elmenjek-e a filiszteusok ellen? Kezembe adod-e őket? Felele az Úr Dávidnak: Menj el, mert kétség nélkül kezedbe adom a filiszteusokat! |
| 20. | Elérkezék azért Dávid Baál Perázimba, és megveré ott őket Dávid, és monda: Szétszórta az Úr ellenségeimet előttem, mint a víz szokott eloszlani; azért nevezé azt a helyet Baál Perázimnak. |
| 21. | És otthagyák az ő bálványaikat, melyeket felszedének Dávid és az ő szolgái. |
| 22. | Azután ismét feljövének a filiszteusok, és elszéledének a Réfaim völgyében. |
| 23. | Megkérdé azért Dávid az Urat, ki ezt felelé: Ne menj [most] reájuk, [hanem] kerülj a hátuk mögé, és a szederfák ellenében támadd meg őket! |
| 24. | És mikor a szederfák tetején indulásnak zaját fogod hallani, akkor indulj meg, mert akkor kimegy teelőtted az Úr, hogy megverje a filiszteusok táborát! |
| 25. | És úgy cselekedék Dávid, amint megparancsolta vala neki az Úr: és vágta a filiszteusokat Gibeától fogva, mind[addig], míg Gézerbe mennél. |