1. | Azokban a napokban pedig, mikor a tanítványok szaporodának, támada a görög zsidók közt panaszolkodás a héberek ellen, hogy az őközülük való özvegyasszonyok mellőztetnek a mindennapi szolgálatban. |
2. | Annak okáért a tizenkettő egybegyűjtvén a tanítványok sokaságát, mondának: Nem helyes, hogy mi az Isten igéjét elhagyjuk, és az asztalok körül szolgáljunk. |
3. | Válasszatok azért, atyámfiai, tiközületek hét férfiút, kiknek [jó] bizonyságuk van, kik Szent Lélekkel és bölcsességgel teljesek, kiket erre a foglalatosságra beállítsunk. |
4. | Mi pedig foglalatosak maradunk a könyörgésben és az igehirdetés szolgálatában. |
5. | És tetszék e beszéd az egész sokaságnak, és kiválaszták Istvánt, ki hittel és Szent Lélekkel teljes férfiú vala, Filepet, Prokhórust, Nikánórt, Timónt, Párménást és Nikolaust, ki Antiókiából való prozelitus vala, |
6. | Kiket állatának az apostolok elébe, és miután imádkoztak, kezeiket reájuk veték. |
7. | És az Isten igéje növekedék, és sokasodék nagyon a tanítványok száma Jeruzsálemben, és a papok közül is nagy sokan követék a hitet. |
8. | István pedig teljes lévén hittel és erővel, nagy csodákat és jeleket cselekszik vala a nép között. |
9. | Előállának azonban némelyek ahhoz a zsinagógához tartozók közül, mely a szabadosokénak, cirénebeliekének, alexandriabeliekének és a Ciliciából és Ázsiából valókénak neveztetett, kik Istvánnal vetekednek vala. |
10. | De nem állhattak ellene a bölcsességnek és a Léleknek, mely által szól vala. |
11. | Akkor felbujtottak valami embereket, kik mondának: Hallottuk őt káromló beszédeket szólni Mózes ellen és az Isten ellen. |
12. | És felzendíték a népet, a véneket és az írástudókat, és reá rohanván, magukkal ragadák őt, és vivék a tanács elé, |
13. | És állatának hamis tanúkat, kik mondának: Ez az ember nem szűnik meg káromló beszédeket szólni e szent hely ellen és a törvény ellen, |
14. | Mert hallottuk, amint azt mondá, hogy az a názáreti Jézus ezt a helyet elrontja, és megváltoztatja a ceremóniákat, melyeket adott nekünk Mózes. |
15. | És szemeiket reá vetvén a tanácsban ülők mindnyájan, [olyannak] láták az ő orcáját, mint egy angyalnak orcáját. |