| 1. | Mikor pedig bemégy arra a földre, amelyet az Úr, a te Istened ad neked örökségül, és bírni fogod azt, és lakozol abban: |
| 2. | Akkor végy a föld minden gyümölcsének zsengéjéből, amelyet szerezz a te földedből, amelyet az Úr, a te Istened ad neked; és tedd kosárba, és menj oda a helyre, amelyet kiválaszt az Úr, a te Istened, hogy ott lakozzék az ő neve; |
| 3. | És menj be a paphoz, aki abban az időben lesz, és mondjad neki: Vallást teszek ma az Úr előtt, a te Istened előtt, hogy bejöttem a földre, amely felől megesküdt az Úr a mi atyáinknak, hogy nekünk adja. |
| 4. | És a pap vegye el a kosarat kezedből, és tegye azt az Úrnak, a te Istenednek oltára elé. |
| 5. | És szólj, és mondjad az Úr előtt, a te Istened előtt: Veszendő mezopotámiai vala az atyám, és aláment vala Egyiptomba, és jövevény volt ott kevesedmagával; nagy, erős és temérdek néppé lőn ottan. |
| 6. | Bosszúsággal illetének pedig minket az egyiptombeliek, és nyomorgatának minket, és vetének reánk kemény szolgálatot. |
| 7. | Kiáltánk azért az Úrhoz, a mi atyáink Istenéhez, és meghallgatta az Úr a mi szónkat, és megtekintette a mi nyomorúságunkat, kínunkat és szorongattatásunkat; |
| 8. | És kihozott minket az Úr Egyiptomból erős kézzel, kinyújtott karral, nagy rettentéssel, jelekkel és csodákkal; |
| 9. | És behozott minket e helyre, és adta nekünk ezt a földet, a tejjel és mézzel folyó földet. |
| 10. | Most azért íme, elhoztam ama föld gyümölcsének zsengéjét, amelyet nekem adtál, Uram. És rakd le azt az Úr előtt, a te Istened előtt, és imádkozzál az Úr előtt, a te Istened előtt; |
| 11. | És örömet találj mindabban a jóban, amelyet ad neked az Úr, a te Istened, és a te házad népének; te, és a lévita, és a jövevény, aki teközötted van. |
| 12. | Ha a harmadik esztendőben, a tizednek esztendejében minden termésedből egészen megadod a tizedet, és adod a lévitának, a jövevénynek, az árvának és özvegynek, hogy egyenek a te kapuid között, és jóllakjanak: |
| 13. | Akkor ezt mondjad az Úr előtt, a te Istened előtt: Kitakarítottam a szent részt a házból, és odaadtam azt a lévitának, a jövevénynek, az árvának és az özvegynek minden te parancsolatod szerint, amelyet parancsoltál nekem; nem hágtam át egyet sem a te parancsolataidból, sem el nem felejtettem! |
| 14. | Nem ettem belőle gyászomban, nem pusztítottam belőle tisztátalanul, és halottra sem adtam belőle. Hallgattam az Úrnak, az én Istenemnek szavára; aszerint cselekedtem, amint parancsoltad nekem. |
| 15. | Tekints alá a te szentségednek lakóhelyéből, a mennyekből, és áldd meg Izraelt, a te népedet, és a földet, amelyet nekünk adtál, amint megesküdtél vala a mi atyáinknak, a tejjel és mézzel folyó földet. |
| 16. | E mai napon az Úr, a te Istened parancsolja neked, hogy e rendelések és végzések szerint cselekedjél: tartsd meg azért és cselekedjed azokat teljes szívedből és teljes lelkedből! |
| 17. | Azt kívántad ma kimondatni az Úrral, hogy Isteneddé lesz neked, hogy járhass az ő utain, megtudhassad az ő rendeléseit, parancsolatait és végzéseit, és engedhess az ő szavának; |
| 18. | Az Úr pedig azt kívánja ma kimondatni veled, hogy az ő tulajdon népévé leszel, amiképpen szólott neked, és minden ő parancsolatát megtartod, |
| 19. | Hogy feljebbvalóvá tegyen téged minden nemzetnél, amelyeket teremtett, dicséretben, névben és dicsőségben, és hogy szent népévé lehess az Úrnak, a te Istenednek, amint megmondta vala. |