1. | Mózes pedig, és Izrael vénei parancsot adtak a népnek, mondván: Tartsátok meg mind e parancsolatot, amelyet én parancsolok ma nektek! |
2. | És amely napon általmentek a Jordánon arra a földre, amelyet az Úr, a te Istened ad nektek: nagy köveket állíts fel, és meszeld be azokat mésszel. |
3. | És mihelyt általmégy, írd fel azokra e törvénynek minden igéjét, hogy bemehess arra a földre, amelyet az Úr, a te Istened ad neked, a tejjel és mézzel folyó földre, amiképpen megígérte neked az Úr, a te atyáidnak Istene. |
4. | Mihelyt azért általmentek a Jordánon, állítsátok fel azokat a köveket, amelyeket én e mai napon parancsolok nektek, az Ebál hegyén; és meszeld be azokat mésszel. |
5. | És építs ott oltárt az Úrnak, a te Istenednek; olyan kövekből való oltárt, amelyeket vassal meg ne faragj. |
6. | Ép kövekből építsd az Úrnak, a te Istenednek oltárát, és áldozzál azon egészen égő áldozatokat az Úrnak, a te Istenednek. |
7. | Áldozzál hálaáldozatokat is, és egyél ott és vigadozzál az Úr előtt, a te Istened előtt. |
8. | És írd fel a kövekre e törvénynek minden igéjét igen világosan! |
9. | És szóla Mózes és a Lévi nemzetségéből való papok az egész Izraelnek, mondván: Figyelj és hallgass, Izrael! E mai napon lettél az Úrnak, a te Istenednek népévé. |
10. | Hallgass azért az Úrnak, a te Istenednek szavára, és cselekedjél az ő parancsolatai és rendelései szerint, amelyeket én parancsolok ma neked! |
11. | És parancsola Mózes azon a napon a népnek, mondván: |
12. | Ezek álljanak fel a népnek megáldására a Garizim hegyén, mikor általmentek a Jordánon: Simeon, Lévi, Júda, Izsakhár, József és Benjámin. |
13. | Ezek pedig az átkozásra álljanak fel az Ebál hegyén: Rúben, Gád, Áser, Zebulon, Dán és Naftali. |
14. | Szóljanak pedig a léviták, és ezt mondják az egész Izrael népének fennszóval: |
15. | Átkozott az ember, aki faragott és öntött képet csinál utálatára az Úrnak, mesterember kezének munkáját, és rejtve tartja [azt]! És feleljen az egész nép és mondja: Ámen! |
16. | Átkozott, aki kevésre becsüli az ő atyját vagy anyját! És mondja az egész nép: Ámen! |
17. | Átkozott, aki elmozdítja az ő felebarátjának határát! És mondja az egész nép: Ámen! |
18. | Átkozott, aki félrevezeti a vakot az úton! És mondja az egész nép: Ámen! |
19. | Átkozott, aki elfordítja a jövevénynek, árvának és özvegynek igazságát! És mondja az egész nép: Ámen! |
20. | Átkozott, aki az ő atyjának feleségével hál, mert feltakarja az ő atyjának takaróját! És mondja az egész nép: Ámen! |
21. | Átkozott, aki közösül valamely barommal! És mondja az egész nép: Ámen! |
22. | Átkozott, aki az ő leánytestvérével hál, az ő atyjának leányával vagy az ő anyjának leányával! És mondja az egész nép: Ámen! |
23. | Átkozott, aki az ő napával hál! És mondja az egész nép: Ámen! |
24. | Átkozott, aki megöli az ő felebarátját titkon! És mondja az egész nép: Ámen! |
25. | Átkozott, aki ajándékot fogad el, hogy ártatlan lélek vérét ontsa! És mondja az egész nép: Ámen! |
26. | Átkozott, aki meg nem tartja e törvénynek igéit, hogy cselekedje azokat! És mondja az egész nép: Ámen! |