| 1. |
Most pedig hallgass, oh Izrael, a rendelésekre és végzésekre, amelyekre én tanítlak titeket, hogy azok szerint cselekedjetek, hogy élhessetek, és bemehessetek, és bírhassátok a földet, amelyet az Úr, a ti atyáitoknak Istene ad nektek.
|
| 2. |
Semmit se tegyetek az igéhez, amelyet én parancsolok nektek, se el ne vegyetek abból, hogy megtarthassátok az Úrnak, a ti Isteneteknek parancsolatait, amelyeket én parancsolok nektek.
|
| 3. |
Szemeitekkel láttátok, amit cselekedett az Úr Baal-Peór miatt, hogy minden embert, aki Baal-Peór után járt, kipusztított az Úr, a te Istened teközüled.
|
| 4. |
Ti pedig, akik ragaszkodtatok az Úrhoz, a ti Istenetekhez, mindnyájan éltek e napig.
|
| 5. |
Lássátok, tanítottalak titeket rendelésekre és végzésekre, amint megparancsolta nekem az Úr, az én Istenem, hogy azok szerint cselekedjetek azon a földön, amelybe bementek, hogy bírjátok azt.
|
| 6. |
Megtartsátok azért és megcselekedjétek! Mert ez lesz a ti bölcsességetek és értelmetek a népek előtt, akik meghallják majd mind e rendeléseket, és ezt mondják: Bizony, bölcs és értelmes nép ez a nagy nemzet!
|
| 7. |
Mert melyik nagy nemzet az, amelyhez olyan közel volna az ő Istene, mint [mihozzánk] az Úr, a mi Istenünk, valahányszor hozzá kiáltunk?
|
| 8. |
És melyik nagy nemzet az, amelynek olyan rendelései és igazságos végzései volnának, mint ez az egész törvény, amelyet én ma adok elétek?!
|
| 9. |
Csak vigyázz magadra, és őrizd jól a te lelkedet, hogy el ne felejtkezzél azokról, amelyeket láttak a te szemeid, és hogy el ne távozzanak a te szívedtől teljes életedben, hanem ismertesd meg azokat a te fiaiddal és fiaidnak fiaival!
|
| 10. |
[El ne felejtkezzél] a napról, amelyen az Úr előtt, a te Istened előtt állottál a Hóreben, amikor azt mondta nekem az Úr: Gyűjtsd egybe nekem a népet, hogy hallassam vele beszédeimet, hogy tanuljanak félni engem minden időben, amíg e földön élnek, és tanítsák meg fiaikat is!
|
| 11. |
És előjárulátok, és megállátok a hegy alatt; a hegy pedig tűzben ég vala mind az ég közepéig, [mindamellett] sötétség, köd és homályosság vala.
|
| 12. |
És szóla az Úr nektek a tűz közepéből. A szavak hangját ti [is] halljátok vala, de csak a hangot, alakot azonban nem láttok vala.
|
| 13. |
És kijelenté nektek az ő szövetségét, amelyre nézve utasított titeket a tíz ige teljesítésére, és felírá azokat két kőtáblára.
|
| 14. |
Engem is utasított az Úr abban az időben, hogy tanítsalak meg titeket a rendelésekre és végzésekre, hogy azok szerint cselekedjetek azon a földön, amelyre átmentek, hogy bírjátok azt.
|
| 15. |
Őrizzétek meg azért jól a ti lelketeket, mert semmi alakot nem láttatok akkor, amikor a tűznek közepéből szólott hozzátok az Úr a Hóreben,
|
| 16. |
Hogy el ne vetemedjetek, és faragott képet, valamely bálványféle alakot ne csináljatok magatoknak, férfi vagy asszony képére;
|
| 17. |
Képére valamely baromnak, amely van a földön; képére valamely repdeső madárnak, amely röpköd a levegőben;
|
| 18. |
Képére valamely földön csúszó-mászó állatnak; képére valamely halnak, amely van a föld alatt lévő vizekben.
|
| 19. |
Se szemeidet fel ne emeld az égre, hogy meglásd a napot, a holdat és a csillagokat, az égnek minden seregét, hogy meg ne tántorodjál, és le ne borulj azok előtt, és ne tiszteljed azokat, amelyeket az Úr, a te Istened minden néppel közlött, az egész ég alatt.
|
| 20. |
Titeket pedig [kézen] fogott az Úr, és kihozott titeket a vaskemencéből, Egyiptomból, hogy legyetek neki örökös népe, miképpen e mai napon [vagytok].
|
| 21. |
De énreám megharaguvék az Úr timiattatok, és megesküvék, hogy nem megyek át a Jordánon, és hogy nem megyek be arra a jó földre, amelyet az Úr, a te Istened ad neked örökségül.
|
| 22. |
Miután én meghalok e földön, nem megyek át a Jordánon; ti pedig átmentek, és bírjátok azt a jó földet.
|
| 23. |
Vigyázzatok, hogy az Úrnak, a ti Isteneteknek szövetségéről, amelyet kötött veletek, el ne felejtkezzetek, és ne csináljatok magatoknak faragott képet, akármihez is hasonlót, amiképpen megparancsolta az Úr, a te Istened!
|
| 24. |
Mert az Úr, a te Istened emésztő tűz, féltőn szerető Isten ő.
|
| 25. |
Hogyha majd fiakat és unokákat nemzesz, és megvénhedtek azon a földön, és elvetemedtek, és csináltok magatoknak faragott képet, akármihez is hasonlót, és gonoszt cselekesztek az Úrnak, a te Istenednek szemei előtt, haragra ingerelvén őt:
|
| 26. |
Bizonyságul hívom tiellenetek e mai napon a mennyet és a földet, hogy elveszvén hamarsággal elvesztek a földről, amelyre átmentek a Jordánon, hogy bírjátok azt; nem laktok sok ideig azon, hanem pusztára kipusztultok róla.
|
| 27. |
És az Úr szétszór titeket a népek közé, és szám szerint kevesen maradtok meg a népek között, akik közé visz titeket az Úr.
|
| 28. |
És szolgáltok ott emberi kéz által csinált isteneknek: fának és kőnek, amelyek nem látnak, nem is hallanak, nem is esznek, nem is szagolnak.
|
| 29. |
De ha onnan keresed meg az Urat, a te Istenedet, akkor is megtalálod, hogyha teljes szívedből és teljes lelkedből keresed őt.
|
| 30. |
Mikor nyomorúságban leszel, és utolérnek téged mindezek az utolsó időkben, és megtérsz az Úrhoz, a te Istenedhez, és hallgatsz az ő szavára:
|
| 31. |
(Mert irgalmas Isten az Úr, a te Istened), nem hagy el téged, sem el nem veszít, sem el nem felejtkezik a te atyáidnak szövetségéről, amely felől megesküdt nekik.
|
| 32. |
Mert tudakozzál csak a régi időkről, amelyek teelőtted voltak, ama naptól fogva, amelyen az Isten embert teremtett e földre, éspedig az égnek [egyik] szélétől az égnek [másik] széléig, ha történt-e e nagy dologhoz hasonló, vagy hallatszott-e ehhez fogható?
|
| 33. |
Hallotta-e valamely nép a tűz közepéből szóló Istennek szavát, amiképpen hallottad te, hogy életben maradt volna?
|
| 34. |
Avagy próbálta-e azt Isten, hogy elmenjen [és] válasszon magának népet [valamely] nemzetség közül, kísértésekkel: jelekkel, csodákkal, haddal, hatalmas kézzel, kinyújtott karral és nagy rettenetességek által, amiképpen cselekedte mindezeket tiértetek az Úr, a ti Istenetek Egyiptomban, szemeitek láttára?
|
| 35. |
[Csak] neked adatott láthatóan tudnod, hogy az Úr az Isten, [és] nincsen kívüle több!
|
| 36. |
Az égből hallatta veled az ő szavát, hogy tanítson téged, a földön pedig mutatta neked amaz ő nagy tüzét, és hallottad beszédét a tűz közepéből.
|
| 37. |
És mivel szerette a te atyáidat, és kiválasztotta az ő magvukat [is] őutánuk, és kihozott téged az ő orcájával Egyiptomból, az ő nagy erejével:
|
| 38. |
Hogy kiűzzön náladnál nagyobb és erősebb népeket előled, hogy bevigyen téged, és adja neked az ő földjüket örökségül, mint a mai napon van:
|
| 39. |
Tudd meg azért e mai napon, és vedd szívedre, hogy az Úr az Isten fent a mennyben és alant e földön, és nincsen több!
|
| 40. |
Tartsd meg azért az ő rendeléseit és parancsolatait, amelyeket én parancsolok ma neked, hogy jól legyen dolgod, és a te fiaidnak teutánad, és hogy mindenkor hosszú ideig élj azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad neked!
|