Korán vesd el a magot!

1. Vesd a te kenyeredet a víz színére, mert sok nap múlva megtalálod azt.
2. Adj részt hétnek vagy nyolcnak is, mert nem tudod, micsoda veszedelem következik a földre.
3. Mikor a sűrű fellegek megtelnek, esőt adnak a földre; és ha leesik a fa délre vagy északra, amely helyre leesik a fa, ott marad.
4. Aki a szelet nézi, nem vet az; és aki sűrű fellegre néz, nem arat.
5. Miképpen hogy nem tudod, melyik a szélnek útja, és miképpen vannak a csontok a terhes asszony méhében, azonképpen nem tudod az Istennek dolgát, aki mindeneket cselekszik.
6. Reggel vesd el a te magodat, és este se pihentesd kezedet, mert nem tudod, melyik jobb, ez-e vagy amaz, vagy ha mind a kettő jó lesz egyszersmind.
7. Valóban édes a világosság, és jó a mi szemeinkkel néznünk a napot.
8. Mert ha sok esztendeig él is az ember, mindazokban örvendezzen; és megemlékezzék a sötétségnek napjairól, mert az sok lesz. Valami eljövendő, mind hiábavalóság.