A húsvéti bárány elrendelése

1. Szólott vala pedig az Úr Mózesnek és Áronnak Egyiptom földjén, mondván:
2. Ez a hónap legyen nektek a hónapok elseje; első legyen ez nektek az esztendő hónapjai között.
3. Szóljatok Izrael egész gyülekezetének, mondván: E hónak tizedikén mindenki vegyen magának egy bárányt az atyáknak háza szerint, házanként egy bárányt.
4. Hogyha a háznép kevés a bárányhoz, akkor a házához közel való szomszédjával együtt vegyen a lelkek száma szerint; kit-kit ételéhez képest számítsatok a bárányhoz.
5. A bárány ép, hím, egyesztendős legyen; a juhok közül vagy a kecskék közül vegyétek.
6. És legyen nálatok őrizet alatt e hónap tizennegyedik napjáig, és ölje meg Izrael községének egész gyülekezete estennen.
7. És vegyenek a vérből, és azokban a házakban, ahol azt megeszik, hintsenek a két ajtófélre és a szemöldökfára,
8. A húst pedig egyék meg azon éjjel, tűzön sütve, kovásztalan kenyérrel és keserű füvekkel egyék meg azt.
9. Ne egyetek abból nyersen vagy vízben főtten, hanem tűzön sütve, a fejét lábszáraival és belsejével együtt.
10. És ne hagyjatok belőle reggelre, vagy ami megmarad belőle reggelre, tűzzel égessétek meg.
11. És ilyen módon egyétek azt meg: Derekaitokat felövezve, saruitok lábaitokon és pálcáitok kezetekben, és nagy sietséggel egyétek azt; mert az Úr páskája az.
12. Mert általmegyek Egyiptom földjén ezen éjszakán, és megölök minden elsőszülöttet Egyiptom földjén az embertől kezdve a baromig, és Egyiptom minden istene felett ítéletet tartok én, az Úr.
13. És a vér jelül lesz nektek a házakon, amelyekben ti lesztek, s meglátom a vért és elmegyek mellettetek, és nem lesz rajtatok a csapás veszedelmetekre, mikor megverem Egyiptom földjét.
14. És legyen ez a nap nektek emlékezetül, és ünnepnek szenteljétek azt az Úrnak nemzetségről nemzetségre; örök rendtartás szerint ünnepeljétek azt.
15. Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret; még az első napon takarítsátok el a kovászt házaitokból, mert valaki kovászost eszik az első naptól fogva a hetedik napig, az olyan lélek irtassék ki Izraelből.
16. Az első napon pedig szent gyűlésetek legyen, és a hetedik napon is szent gyűlésetek legyen; azokon semmi munkát ne tegyetek, egyedül csak ami eledelére való minden embernek, azt el lehet készítenetek.
17. Megtartsátok a kovásztalan kenyér ünnepét, mert azon a napon hoztam ki a ti seregeiteket Egyiptom földjéről; tartsátok meg hát e napot nemzetségről nemzetségre, örök rendtartás szerint!
18. Az első hónapban, a hónapnak tizennegyedik napján este egyetek kovásztalan kenyeret, a hónap huszonegyedik napjának estéjéig.
19. Hét napon át ne találtassék kovász a ti házaitokban, mert valaki kovászosat eszik, az a lélek kiirtatik Izrael gyülekezetéből, akár jövevény, akár az ország szülöttje legyen.
20. Semmi kovászost ne egyetek, minden lakóhelyeteken kovásztalan kenyeret egyetek.
21. Előhívá tehát Mózes Izrael minden véneit, és monda nekik: Fogjatok és vegyetek magatoknak bárányt családjaitok szerint, és öljétek meg a páskát!
22. És vegyetek egy kötés izsópot, és mártsátok a vérbe, amely az edényben van, és hintsétek meg a szemöldökfát és a két ajtófelet abból a vérből, amely az edényben van; tiközületek pedig senki se menjen ki az ő házának ajtaján reggelig.
23. Mikor általmegy az Úr, hogy megverje az egyiptombelieket, és meglátja a vért a szemöldökfán és a két ajtófélen: elmegy az Úr az ajtó mellett, és nem engedi, hogy a pusztító bemenjen öldökölni a ti házaitokba.
24. Megtartsátok azért ezt a dolgot, rendtartás gyanánt, magadnak és fiaidnak mindörökre.
25. És mikor bementek a földre, melyet az Úr ad nektek, amint megmondotta vala, akkor tartsátok meg ezt a szertartást.
26. Mikor pedig a ti fiaitok mondják nektek: Micsoda ez a ti szertartástok?
27. Akkor mondjátok: Páskaáldozat ez az Úrnak, aki elment az Izrael fiainak házai mellett Egyiptomban, mikor megverte az egyiptombelieket, a mi háza- inkat pedig megoltalmazta. És a nép meghajtá magát és leborula.
28. És menének, és úgy cselekedének az Izrael fiai, amint megparancsolta vala az Úr Mózesnek és Áronnak, úgy cselekedének.

Tizedik csapás: az elsőszülöttek halála

29. Lőn pedig éjfélkor, hogy megöle az Úr minden elsőszülöttet Egyiptomnak földjén, a fáraónak elsőszülöttjétől fogva, aki az ő királyi székiben ül vala, a tömlöcbeli fogolynak elsőszülöttjéig, és a baromnak is minden első fajzását.
30. És fölkele a fáraó azon az éjszakán, és mind az ő szolgái és egész Egyiptom, és lőn nagy jajgatás Egyiptomban, mert egy ház sem vala, melyben halott ne lett volna.
31. És hívatá Mózest és Áront éjszaka, és monda: Keljetek fel, menjetek ki az én népem közül, mind ti, mind Izrael fiai, és menjetek, szolgáljatok az Úrnak, amint mondátok.
32. Juhaitokat is, barmaitokat is vegyétek, amint mondátok, és menjetek el és áldjatok engem is.
33. És az egyiptombeliek erősen rajta valának, hogy a népet mentül hamarább kiküldhessék az országból, mert [azt] mondják vala: Mindnyájan meghalunk.

Megkezdődik a kivonulás

34. És a nép az ő tésztáját, minekelőtte megkelt volna, sütőteknőivel együtt ruhájába kötve, vállára veté.
35. Az Izrael fiai pedig Mózes beszéde szerint cselekedének, és kérének az egyiptombeliektől ezüstedényeket és aranyedényeket, meg ruhákat.
36. Az Úr pedig kedvessé tette vala a népet az egyiptombeliek előtt, hogy kérésükre hajlának, és kifoszták az egyiptombelieket.
37. És elindulának Izrael fiai Ramszeszből Szukhóthba mintegy hatszázezren gyalog, csupán férfiak a gyermekeken kívül.
38. Sok elegy nép is méne fel velük; juh is, szarvasmarha is, felette sok barom.
39. És sütének a tésztából, melyet Egyiptomból hoztak vala, kovásztalan pogácsákat, mert meg nem kelhet vala, mivelhogy kiűzetének Egyiptomból, és nem késhetének s még eleséget sem készítének maguknak.
40. Az Izrael fiainak lakása pedig, amíg Egyiptomban laknak, négyszázharminc esztendő vala.
41. És lőn a négyszázharminc esztendő végén, lőn pedig ugyanazon napon, hogy az Úrnak minden serege kijöve Egyiptomnak földjéről.
42. Az Úr tiszteletére rendelt éjszaka ez, amelyen kihozta őket Egyiptom földjéről; az Úr tiszteletére rendelt éjszaka Izrael minden fiai előtt nemzetségről nemzetségre.

A páskha rendtartása

43. És monda az Úr Mózesnek és Áronnak: Ez a páska rendtartása: Egy idegen származású se egyék abból.
44. Akárkinek is pénzen vett szolgája akkor egyék abból, ha körülmetélted.
45. A zsellér és a béres ne egyék abból.
46. Egy házban egyék meg; a házból ki ne vígy a húsból, és csontot se törjetek össze abban.
47. Izrael egész gyülekezete készítse azt.
48. És ha jövevény tartózkodik nálad, és páskát akarna készíteni az Úrnak: metéltessék körül minden férfia, és úgy foghat annak készítéséhez, és legyen olyan, mint az országnak szülötte. Egy körülmetéletlen se egyék abból.
49. Egy törvénye legyen az ott születettnek és a jövevénynek, aki közöttetek tartózkodik.
50. És Izrael fiai mindnyájan megcselekedék; amint parancsolta vala az Úr Mózesnek és Áronnak, úgy cselekedének.
51. Ugyanazon napon hozá ki az Úr az Izrael fiait Egyiptomnak földjéről, az ő seregeik szerint.