| 1. | És monda Mózesnek: Jöjj fel az Úrhoz te és Áron, Nádáb és Abihu, és az Izrael vénei közül hetvenen, és hajtsátok meg magatokat [előtte] távolról. |
| 2. | És csak Mózes közeledjék az Úrhoz, amazok pedig ne közeledjenek, és a nép se jöjjön fel vele. |
| 3. | Elméne azért Mózes, és elbeszélé a népnek az Úr minden beszédét és minden rendelését; az egész nép pedig egyező szóval felele, mondván: Mindazokat a dolgokat, amelyeket az Úr parancsolt, megcselekesszük. |
| 4. | Mózes pedig felírá az Úrnak minden beszédét, és felkele reggel, és oltárt építe a hegy alatt, és tizenkét oszlopot, az Izrael tizenkét nemzetsége szerint. |
| 5. | Azután elküldé az Izrael fiainak ifjait, és áldozának égő áldozatokat, és hálaáldozatul tulkokat ölének az Úrnak. |
| 6. | Mózes pedig vevé a vérnek felét, és tölté a medencékbe, a vérnek másik felét pedig az oltárra hinté. |
| 7. | Azután vevé a szövetség könyvét, és elolvasá a nép hallatára, azok pedig mondának: Mindent megteszünk, amit az Úr parancsolt, és engedelmeskedünk. |
| 8. | Mózes pedig vevé a vért, és ráhinté a népre, és monda: Íme, a szövetségnek vére, melyet az Úr kötött tiveletek, mindama beszédek szerint. |
| 9. | Azután felméne Mózes és Áron, Nádáb és Abihu, és az Izrael vénei közül hetvenen; |
| 10. | És láták az Izrael Istenét, és annak lábai alatt valami zafírfényű tárgy vala, és olyan tiszta, mint maga az ég. |
| 11. | És Izrael fiainak [e] választottjaira nem bocsátá kezét: jóllehet, látták az Istent, mindazáltal ettek és ittak is. |
| 12. | És szóla az Úr Mózesnek: Jöjj fel énhozzám a hegyre, és maradj ott, és átadom neked a kőtáblákat, és a törvényt, és a parancsolatot, amelyeket írtam, hogy azokra megtaníttassanak. |
| 13. | Felkele azért Mózes és az ő szolgája, Józsué, és felméne Mózes az Isten hegyére. |
| 14. | A véneknek pedig monda: Várjatok itt reánk, míg visszatérünk hozzátok. Íme, Áron és Húr veletek [vannak]; akinek valami ügye van, őhozzájuk menjen. |
| 15. | Akkor felméne Mózes a hegyre; és felhő borítá el a hegyet. |
| 16. | És az Úr dicsősége szálla alá a Sínai-hegyre, és felhő borítá azt hat napon át; a hetedik napon pedig szólítá Mózest a felhő közepéből. |
| 17. | Az Úr dicsőségének jelensége pedig olyan vala az Izrael fiainak szeme előtt, mint emésztő tűz a hegy tetején. |
| 18. | És beméne Mózes a felhő közepébe, és felméne a hegyre, és negyven nap és negyven éjjel vala Mózes a hegyen. |