Új törvénytáblák

1. És monda az Úr Mózesnek: Vágj két kőtáblát, hasonlókat az előbbiekhez, hogy írjam fel azokra azokat a szavakat, amelyek az előbbi táblákon voltak, amelyeket széttörtél.
2. És légy készen reggelre, és jöjj fel reggel a Sínai-hegyre, és állj ott előmbe a hegy tetején.
3. De senki veled fel ne jöjjön, és senki ne mutatkozzék az egész hegyen; juhok és barmok se legeljenek a hegy környékén.
4. Vágott azért két kőtáblát, az előbbiekhez hasonlókat, és felkelvén reggel, felméne Mózes a Sínai-hegyre, amint az Úr parancsolta neki, és kezébe vevé a két kőtáblát.

Az Úr megjelenése

5. Az Úr pedig leszálla felhőben, és ott álla ővele, és nevén kiáltá az Urat,
6. És az Úr elvonula őelőtte, és kiálta: Az Úr, az Úr, irgalmas és kegyelmes Isten, késedelmes a haragra, nagy irgalmasságú és igazságú!
7. Aki irgalmas marad ezeríziglen; megbocsát hamisságot, vétket és bűnt, de nem hagyja a [bűnöst] büntetlenül, megbünteti az atyák álnokságát a fiakban, és a fiak fiaiban harmad- és negyedíziglen.
8. És Mózes nagy sietséggel földre borula, és lehajtá [fejét].
9. És monda: Uram, ha előtted kedvet találtam, kérlek, járjon az Úr velünk, mert keménynyakú nép ez! Kegyelmezz a mi vétkeinknek és gonoszságunknak, és fogadj minket örökségeddé!

A szövetség megújítása

10. Ő pedig monda: Íme, szövetséget kötök; a te egész néped előtt csodákat teszek, amilyenek nem voltak az egész földön, sem a népek között, és meglátja az egész nép, amely között te vagy, az Úrnak cselekedeteit; mert csodálatos az, amit én cselekszem veled.
11. Jegyezd meg magadnak, amit ma parancsolok neked. Íme, kiűzöm előled az emoreust, kananeust, kitteust, perizeust, kivveust, jebuzeust.
12. Vigyázz magadra, nehogy szövetséget köss annak a földnek lakosaival, amelybe bemégy, hogy botránkozásra ne legyen közötted,
13. Hanem oltáraikat rontsátok el, törjétek össze bálványaikat, és vágjátok ki berkeiket,
14. Mert nem szabad imádnod más istent, mert az Úr, akinek neve féltőn szerető, féltőn szerető Isten ő.
15. Hogy valamiképpen szövetséget ne köss annak a földnek lakosaival, hogy amikor isteneiket követvén paráználkodnak, és áldoznak az ő isteneiknek, és meghívnak téged, egyél az ő áldozatukból.
16. És [feleséget] ne végy az ő leányaik közül a te fiaidnak, hogy mikor paráználkodnak az ő leányaik isteneiket követvén, a te fiaidat is paráználkodásra vigyék, az ő isteneiket követvén.
17. Ne csinálj magadnak öntött isteneket.
18. A kovásztalan kenyér ünnepét megtartsad: hét nap egyél kovásztalan kenyeret, amint megparancsoltam neked, az abib hónap ideje alatt; mert abib hónapban jöttél ki Egyiptomból.
19. Mindaz, ami az anyja méhét megnyitja, enyém legyen, és minden hím barmod is, amely a te tehenednek vagy juhodnak első fajzása.
20. De a szamárnak első vemhét juhon váltsd meg, ha pedig nem váltod, szegd nyakát. Fiaid közül minden elsőszülöttet megválts, és ne jöjjön üresen előmbe senki.
21. Hat napon munkálkodjál, a hetedik napon pedig pihenj; szántás és aratás idején is pihenj.
22. A hetek ünnepét is megtartsd a búzazsengének aratásakor, meg a betakarás ünnepét is az esztendő végén.
23. Háromszor esztendőnként minden férfiú jelenjen meg az Úrnak, Izrael Ura, Istenének színe előtt.
24. Mert kiűzöm a népeket előled, és kiszélesítem határodat, és senki nem kívánja meg a te földedet, mikor felmégy, hogy a te Urad, Istened előtt megjelenjél esztendőnként háromszor.
25. Áldozatom vérét ne ontsd ki kovász mellett, és a húsvét ünnepének áldozata ne maradjon meg reggelig.
26. Földed zsengéiből az elsőt vidd fel az Úrnak, a te Istenednek házába. Ne főzz gödölyét az anyja tejében.
27. És monda az Úr Mózesnek: Írd fel ezeket a szavakat, mert ezeknek a szavaknak értelme szerint kötöttem szövetséget veled és Izraellel.
28. És ott vala az Úrral negyven nap és negyven éjjel: kenyeret nem evett, vizet sem ivott. És felírá a táblákra a szövetség szavait, a tízparancsolatot.

Mózes arczának fénye

29. És lőn, amikor Mózes a Sínai-hegyről leszálla (a Mózes kezében vala a bizonyság két táblája, mikor a hegyről leszálla), Mózes nem tudta, hogy az ő orcájának bőre sugárzik, mivelhogy Ővele szólott.
30. És amint Áron és az Izrael minden fiai meglátták Mózest, hogy az ő orcájának bőre sugárzik, féltek közelíteni hozzá.
31. Mózes pedig megszólítá őket, és Áron és a gyülekezetnek fejei mind hozzámenének, és szóla velük Mózes.
32. Azután az Izrael fiai is mind hozzájárulának, és megparancsolá nekik mindazt, amit az Úr mondott neki a Sínai-hegyen.
33. Mikor pedig elvégezte Mózes velük a beszédet, leplet tőn orcájára.
34. És mikor Mózes az Úr elébe méne, hogy vele szóljon, levevé a leplet, míg kijőne. Kijövén pedig, elmondá az Izrael fiainak, ami parancsot kapott.
35. És az Izrael fiai láták a Mózes orcáját, hogy sugárzik a Mózes orcájának bőre; és Mózes a leplet ismét orcájára borítá, mígnem beméne, hogy Ővele szóljon.