| 1. | Pál, apostol (nem emberektől, sem nem ember által, hanem Jézus Krisztus által és az Atya Isten által, aki feltámasztotta őt a halálból), |
| 2. | És a velem levő összes atyafiak, Galácia gyülekezeteinek: |
| 3. | Kegyelem nektek és békesség az Atya Istentől, és a mi Urunk, Jézus Krisztustól, |
| 4. | Aki adta önmagát a mi bűneinkért, hogy kiszabadítson minket e jelenvaló gonosz világból, az Istennek és a mi Atyánknak akarata szerint, |
| 5. | Akinek dicsőség örökkön-örökké! Ámen. |
| 6. | Csodálkozom, hogy attól, aki titeket Krisztus kegyelme által elhívott, ily hamar más evangéliumra hajlotok, |
| 7. | Holott nincs más; de némelyek zavarnak titeket, és el akarják ferdíteni a Krisztus evangéliumát. |
| 8. | De ha szinte mi, avagy mennyből való angyal hirdetne is nektek valamit azon kívül, amit nektek hirdettünk, legyen átok. |
| 9. | Amint előbb mondottuk, most is ismét mondom: Ha valaki nektek hirdet valamit azon kívül, amit elfogadtatok, átok legyen. |
| 10. | Mert most embereknek engedek-e, avagy az Istennek? Vagy embereknek igyekezem-e tetszeni? Bizonyára, ha még embereknek igyekezném tetszeni, Krisztus szolgája nem volnék. |
| 11. | Tudtotokra adom pedig, atyámfiai, hogy az az evangélium, melyet én hirdettem, nem ember szerint való, |
| 12. | Mert én sem embertől vettem azt, sem nem tanítottak arra, hanem a Jézus Krisztus kijelentése által. |
| 13. | Mert hallottátok, mint forgolódtam én egykor a zsidóságban, hogy én felette igen háborgattam az Isten anyaszentegyházát, és pusztítottam azt. |
| 14. | És felülmúltam a zsidóságban nemzetembeli sok kortársamat, szerfelett rajongván atyai hagyományaimért. |
| 15. | De mikor az Istennek tetszett, ki elválasztott engem az én anyám méhétől fogva és elhívott az ő kegyelme által, |
| 16. | Hogy kijelentse az ő Fiát énbennem, hogy hirdessem őt a pogányok között: azonnal nem tanácskoztam testtel és vérrel, |
| 17. | Sem nem mentem Jeruzsálembe az előttem való apostolokhoz, hanem elmentem Arábiába, és ismét visszatértem Damaszkuszba. |
| 18. | Azután három esztendő múlva fölmentem Jeruzsálembe, hogy Pétert meglátogassam, és nála maradtam tizenöt napig. |
| 19. | Az apostolok közül pedig mást nem láttam, hanem [csak] Jakabot, az Úr atyjafiát. |
| 20. | Amiket pedig nektek írok, íme Isten előtt [mondom], hogy nem hazudom. |
| 21. | Azután mentem Szíriának és Ciliciának tartományaiba. |
| 22. | Ismeretlen valék pedig személyesen a Júdeában levő keresztény gyülekezetek előtt, |
| 23. | Hanem csak hallották, hogy: Aki minket üldözött egykor, most hirdeti azt a hitet, amelyet egykor pusztított. |
| 24. | És dicsőíték bennem az Istent. |