| 1. | Azután tizennégy esztendő múlva ismét fölmentem Jeruzsálembe Barnabással együtt, elvivén Titust is. |
| 2. | Fölmentem pedig kijelentés következtében, és eléjük adtam az evangéliumot, melyet hirdetek a pogányok között, de külön a tekintélyeseknek, hogy valami módon hiába ne fussak, avagy ne futottam légyen. |
| 3. | De még a velem levő Titus sem kényszeríttetett a körülmetélkedésre, noha görög vala, |
| 4. | Tudniillik a belopózkodott hamis atyafiakért, akik alattomban közénk jöttek, hogy kikémleljék a mi szabadságunkat, mellyel bírunk a Krisztus Jézusban, hogy minket szolgákká tegyenek, |
| 5. | Kiknek egy pillanatra sem adtuk meg magunkat, hogy az evangélium igazsága megmaradjon számotokra. |
| 6. | A tekintélyesektől pedig (bárminők valának régen, azzal nem törődöm; Isten nem nézi az embernek személyét), mert velem a tekintélyesek semmit sem közöltek, |
| 7. | Sőt ellenkezőleg, mikor látták, hogy énreám van bízva a körülmetéletlenség evangéliuma, mint Péterre a körülmetélésé |
| 8. | (Mert aki erős volt Péterben a körülmetélkedés apostolságára, bennem is erős volt a pogányok között), |
| 9. | És elismervén a nekem adatott kegyelmet, Jakab és Kéfás, meg János, kik oszlopokul tekintetnek, bajtársi jobbjukat nyújták nekem és Barnabásnak, hogy mi a pogányok között, ők pedig a körülmetélés között [prédikáljunk], |
| 10. | Csakhogy a szegényekről megemlékezzünk; amit is én igyekeztem megcselekedni. |
| 11. | Mikor pedig Péter Antiókiába jött, szemtől szembe ellene állottam, mivel panasz volt rá. |
| 12. | Mert mielőtt némelyek odajöttek Jakabtól, a pogányokkal együtt evett; mikor pedig odajöttek, félrevonult és elkülönítette magát, félvén a körülmetélkedésből valóktól. |
| 13. | És vele képmutatóskodtak a többi zsidók is, úgyhogy Barnabás szintén elcsábíttatott az ő tettetésük által. |
| 14. | De mikor láttam, hogy nem egyenesen járnak az evangélium igazságához képest, mondék Péternek mindnyájuk előtt: Ha te zsidó létedre pogány módra élsz és nem zsidó módra, miként kényszeríted a pogányokat, hogy zsidó módra éljenek? |
| 15. | Mi, természet szerint zsidók és nem pogányok közül való bűnösök, |
| 16. | Tudván azt, hogy az ember nem igazul meg a törvény cselekedeteiből, hanem a Jézus Krisztusban való hit által, mi is Krisztus Jézusban hittünk, hogy megigazuljunk a Krisztusban való hitből és nem a törvény cselekedeteiből, mivel a törvény cselekedeteiből nem igazul meg egy test sem. |
| 17. | Ha pedig Krisztusban keresvén a megigazulást, mi magunk is bűnösöknek találtatunk, avagy Krisztus bűnnek szolgája-e? Távol legyen! |
| 18. | Mert ha amiket elrontottam, azokat ismét fölépítem, önmagamat teszem bűnössé. |
| 19. | Mert én a törvény által meghaltam a törvénynek, hogy Istennek éljek. |
| 20. | Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; amely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem, és önmagát adta érettem. |
| 21. | Nem törlöm el az Isten kegyelmét; mert ha a törvény által [van] az igazság, tehát Krisztus ok nélkül halt meg. |