Ábrám különválik Lóttól

1. Feljöve azért Ábrám Egyiptomból, ő és az ő felesége, és mindene valamije vala, és Lót is ővele, a déli tartományba.
2. Ábrám pedig igen gazdag vala barmokkal, ezüsttel és arannyal.
3. És méne helyről helyre dél felől mind Bételig, oda, ahol először vala az ő sátora, Bétel és Hái között.
4. Annak az oltárnak helyére, melyet ott elsőben készített vala; és segítségül hívá ott Ábrám az Úrnak nevét.
5. Lótnak is pedig, aki Ábrámmal jár vala, valának juhai, ökrei és sátorai.
6. És nem bírá meg őket az a föld, hogy együtt lakjanak, mert sok jószáguk vala, és nem lakhatának együtt.
7. Versengés is támada az Ábrám barompásztorai között és a Lót barompásztorai között; és a kananeusok és a perizeusok is ott laknak vala akkor azon a földön.
8. Monda azért Ábrám Lótnak: Ne legyen versengés közöttem és közötted, se az én pásztoraim között és a te pásztoraid között, hiszen atyafiak vagyunk.
9. Avagy nincsen-e előtted mind az egész föld? Válj el, kérlek, tőlem; ha te balra tartasz, én jobbra megyek; ha te jobbra mész, én balra térek.
10. Felemelé azért Lót az ő szemeit, és látá, hogy a Jordán egész melléke bővizű föld; mert minekelőtte elvesztette volna az Úr Szodomát és Gomorát, mind Coárig, olyan vala az, mint az Úr kertje, mint Egyiptom földje.
11. És választá Lót magának a Jordán egész mellékét, és elköltözék Lót kelet felé; és elválának egymástól.
12. Ábrám lakozik vala a Kánaán földjén, Lót pedig lakozik vala a [Jordán-] melléki városokban, és sátoroz vala Szodomáig.
13. Szodoma lakosai pedig nagyon gonoszok és bűnösök valának az Úr előtt.

Ismételt ígéret Ábrámnak

14. Az Úr pedig monda Ábrámnak, minekutána elválék tőle Lót: Emeld fel szemeidet, és tekints arról a helyről, ahol vagy, északra, délre, keletre és nyugatra:
15. Mert mind az egész földet, amelyet látsz, neked adom és a te magodnak örökre.
16. És olyanná teszem a te magodat, mint a földnek pora, hogyha valaki megszámlálhatja a földnek porát, a te magod is megszámlálható lesz.
17. Kelj fel, járd be ez országot hosszában és széltében, mert neked adom azt.
18. Elébb mozdítá azért sátorát Ábrám, és elméne, és lakozék Mamré tölgyesében, mely Hebronban van, és oltárt építe ott az Úrnak.