| 1. | Lőn pedig éhség az országban, amaz első éhség után, mely Ábrahám idejében vala. Elméne azért Izsák Abimélekhez, a filiszteusok királyához Gérárba. |
| 2. | Mert megjelent vala neki az Úr, és ezt mondotta vala: Ne menj alá Egyiptomba! Lakjál azon a földön, melyet mondándok teneked! |
| 3. | Tartózkodjál ezen a földön, és én veled leszek és megáldalak téged; mert teneked és a te magodnak adom mindezeket a földeket, hogy megerősítsem az esküvést, mellyel megesküdtem Ábrahámnak, a te atyádnak. |
| 4. | És megsokasítom a te magodat, mint az ég csillagait, és a te magodnak adom mindezeket a földeket, és megáldatnak a te magodban a földnek minden nemzetségei; |
| 5. | Mivelhogy hallgata Ábrahám az én szavamra, és megtartotta a megtartandókat, parancsolataimat, rendeléseimet és törvényeimet. |
| 6. | Lakozék azért Izsák Gérárban. |
| 7. | És mikor annak a helynek lakosai az ő felesége felől kérdezősködének, azt mondja vala: én húgom ő. Mert fél vala azt mondani: én feleségem, [gondolván]: nehogy megöljenek engem e helynek lakosai Rebekáért, mivelhogy szép ábrázatú ő. |
| 8. | És lőn idő múltával, hogy Abimélek, a filiszteusok királya kitekintvén az ablakon, látá Izsákot enyelegni Rebekával, az ő feleségével. |
| 9. | Kiálta azért Abimélek Izsáknak, és monda: Íme, bizony feleséged ő! Hogyan mondhattad [tehát] húgom ő?! És monda neki Izsák: Mert azt gondolám, netalán még meg kell halnom miatta. |
| 10. | És monda Abimélek: Miért művelted ezt mivelünk? Kevésbe múlt, hogy feleségeddel nem hált valaki a nép közül, és bűnt hoztál volna mireánk. |
| 11. | Parancsola azért Abimélek mind az egész népnek, ezt mondván: Aki ezt az embert vagy ennek feleségét illeti, bizonnyal meg kell halnia. |
| 12. | És vete Izsák azon a földön, és lett neki abban az esztendőben százannyija, mert megáldá őt az Úr. |
| 13. | És gyarapodék az a férfiú, és elébb-elébb megy vala a gyarapodásban, mígnem igen naggyá lőn. |
| 14. | És vala neki apró és öreg barma és sok cselédje, s irigykedének ezért reá a filiszteusok. |
| 15. | És mindazokat a kutakat, melyeket az ő atyjának szolgái Ábrahámnak, az ő atyjának idejében ástak vala, behányák a filiszteusok, és betölték azokat földdel. |
| 16. | És monda Abimélek Izsáknak: Menj el közülünk, mert sokkal hatalmasabbá lettél nálunknál! |
| 17. | Elméne azért onnan Izsák, és Gérár völgyében voná fel sátrait, és ott lakék. |
| 18. | És ismét megásá Izsák a kutakat, amelyeket ástak vala az ő atyjának, Ábrahámnak idejében, de amelyeket Ábrahám holta után behánytak vala a filiszteusok, és azokkal a nevekkel nevezé azokat, amely neveket adott vala azoknak az ő atyja. |
| 19. | Izsák szolgái pedig ásnak vala a völgyben, és élő víznek forrására akadának ott. |
| 20. | Gérár pásztorai pedig versengének Izsák pásztoraival, mondván: Miénk a víz. Ezért nevezé a kútnak nevét Észeknek, mivelhogy civakodtak vala ővele. |
| 21. | Más kutat is ásának, s azon is versengének, azért annak nevét Szitnának nevezé. |
| 22. | És továbbvonula onnan, és ása más kutat, amely miatt nem versengének; azért nevezé nevét Rehobóthnak, és monda: Immár tágas helyet szerzett az Úr minekünk, és szaporodhatunk a földön. |
| 23. | Felméne pedig onnan Beérsebába. |
| 24. | És megjelenék neki az Úr azon éjszaka, és monda: Én vagyok Ábrahámnak, a te atyádnak Istene. Ne félj, mert teveled vagyok, és megáldalak téged, és megsokasítom a te magodat Ábrahámért, az én szolgámért! |
| 25. | Oltárt építe azért ott, és segítségül hívá az Úrnak nevét, s felvoná ott az ő sátorát; Izsák szolgái pedig kutat ásának ottan. |
| 26. | Abimélek pedig elméne őhozzá Gérárból és Akhuzzáth, az ő barátja, meg Pikhól, az ő hadvezére. |
| 27. | És monda nekik Izsák: Miért jöttetek énhozzám, holott gyűlöltök engem, s elűztetek magatok közül? |
| 28. | Ők pedig mondák: Látván láttuk, hogy az Úr van teveled, és mondánk: legyen esküvés miközöttünk, köztünk és teközötted; és kössünk frigyet teveled, |
| 29. | Hogy minket gonosszal nem illetsz, valamint mi sem bántottunk téged, és amint csak jót cselekedtünk veled, és békességgel bocsátottunk el magunktól. Te már az Úr áldott embere vagy. |
| 30. | Akkor vendégséget szerze nekik, és evének és ivának. |
| 31. | Reggel pedig felkelvén, egymásnak megesküvének, és elbocsátá őket Izsák, és elmenének őtőle békességgel. |
| 32. | Ugyanaznap eljövének az Izsák szolgái, és hírt hozának neki a kút felől, melyet ástak vala; és mondának neki: Találtunk vizet. |
| 33. | S elnevezé azt Sibáhnak: Azokáért annak a városnak neve Beérseba mind e mai napig. |
| 34. | És mikor Ézsaú negyvenesztendős vala, feleségül vevé Jehudithot, a kitteus Beéri leányát, és Boszmátot a kitteus Elon leányát. |
| 35. | És ők valának Izsáknak és Rebekának lelke keserűsége. |