Noé bémegy a bárkába

1. Monda az Úr Noénak: Menj be te és egész házad népe a bárkába, mert téged láttalak igaznak előttem ebben a nemzedékben.
2. Minden tiszta baromból hetet-hetet vígy be, hímet és nőstényét; azokból a barmokból pedig, amelyek nem tiszták, kettőt-kettőt, hímet és nőstényét.
3. Az égi madarakból is hetet-hetet, hímet és nőstényét, hogy magvuk maradjon az egész föld színén.
4. Mert hét nap múlva esőt bocsátok a földre negyven nap és negyven éjjel; és eltörlök a föld színéről minden állatot, melyet teremtettem.
5. Cselekedék azért Noé mind aszerint, amint az Úr neki megparancsolta vala.
6. Noé pedig hatszáz esztendős vala, mikor az özönvíz volt a földön.
7. Beméne azért Noé és az ő fiai, az ő felesége, és fiainak feleségei ővele a bárkába az özönvíz elől.
8. A tiszta barmok közül, és a tisztátalan barmok közül, a madarak közül, és minden földön csúszó-mászó állat közül
9. Kettő-kettő méne be Noéhoz a bárkába, hím és nőstény, amint Isten megparancsolta vala Noénak.
10. Lőn pedig hetednapra, hogy megjöve az özönvíz a földre.

Az özönvíz

11. Noé életének hatszázadik esztendejében, a második hónapban, e hónap tizenhetedik napján, felfakadának ezen a napon a nagy mélység minden forrásai, és az ég csatornái megnyilatkozának.
12. És esék az eső a földre negyven nap és negyven éjjel.
13. Ugyanezen a napon ment vala be Noé és Sém és Khám és Jáfet, Noénak fiai, és Noé felesége, és az ő fiainak három felesége velük együtt a bárkába.
14. Ők, és minden vad az ő neme szerint, és minden barom az ő neme szerint, és minden csúszó-mászó állat, mely csúsz-mász a földön az ő neme szerint, és minden repdeső állat az ő neme szerint, minden madár, minden szárnyas állat.
15. Kettő-kettő méne be Noéhoz a bárkába minden testből, melyben élő lélek vala.
16. Amelyek pedig bemenének, hím és nőstény méne be minden testből, amint parancsolta vala Isten őneki; és az Úr bezárá utána [az ajtót].
17. Mikor az özönvíz negyven napig volt a földön, annyira nevekedének a vizek, hogy felveheték a bárkát, és az felemelkedék a földről.
18. A vizek pedig áradának, és egyre nevekedének a földön, és a bárka jár vala a víz színén.
19. Azután a vizek felette igen nagy erőt vevének a földön, és a legmagasabb hegyek is mind elboríttatának, melyek az egész ég alatt valának.
20. Tizenöt singgel nevekedének a vizek feljebb, minekutána a hegyek elboríttattak vala.
21. És odavesze minden földön járó test, madár, barom, vad és a földön nyüzsgő minden csúszó-mászó állat; és minden ember.
22. Mindaz, aminek orrában élő lélek lehelete vala, a szárazon valók közül mind meghala.
23. És eltörle [az Isten] minden állatot, amely a föld színén vala, az embertől a baromig, a csúszó-mászó állatig és az égi madárig mindenek eltöröltetének a földről; és csak Noé marada meg, és azok, akik vele valának a bárkában.
24. És erőt vevének a vizek a földön százötven napig.