| 1. | A teher, amelyet Habakuk próféta látott. |
| 2. | Meddig kiáltok még, oh Uram, és nem hallgatsz meg! Kiáltozom hozzád az erőszak miatt, és nem szabadítasz meg! |
| 3. | Miért láttatsz velem hamisságot, és szemléltetsz nyomorgatást? Pusztítás és erőszak van előttem, per keletkezik, és versengés támad! |
| 4. | Azért inog a törvény, és nem érvényesül az igaz ítélet, mert gonosz hálózza be az igazat, azért származik hamis ítélet! |
| 5. | Nézzetek szét a népek között, vizsgálódjatok, és csodálkozással csodálkozzatok, mert oly dolgot cselekszem a ti napjaitokban, mit el sem hinnétek, ha beszélnék! |
| 6. | Mert íme, feltámasztom a káldeusokat, a kegyetlen és vakmerő nemzetet, amely eljárja a földet széltében, hogy hajlékokat foglaljon el, amelyek nem az övéi. |
| 7. | Rettenetes és iszonyatos ez, maga szerzi törvényét és hatalmát. |
| 8. | És lovai serényebbek a párducoknál, és gyorsabbak az esti farkasoknál, és előtörtetnek az ő lovasai; és az ő lovasai messziről jőnek, repülnek, mint a zsákmányra siető keselyű. |
| 9. | Mindnyája ragadományért jön, arcuk előre néz, és annyi foglyot gyűjt, mint a föveny. |
| 10. | Kacag ez a királyokon, és a fejedelmek neki nevetség, minden erősséget csak nevet, töltést emel és megostromolja azt. |
| 11. | Majd tovaszáll viharként, és elvonul, és bűnbe esik; ő, kinek istene az ő hatalma. |
| 12. | Avagy nem te vagy-e, Uram, öröktől fogva az én Istenem, szentem? Nem veszünk el! Ítéletre rendelted őt, oh Uram, fenyítőül választottad őt, én erősségem! |
| 13. | Tisztábbak szemeid, hogysem nézhetnéd a gonoszt, és a nyomorgatást nem szemlélheted: miért szemléled [hát] a hitszegőket, [és] hallgatsz, mikor a gonosz elnyeli a nálánál igazabbat?! |
| 14. | Olyanokká teszed az embert, mint a tenger halai, és mint a csúszómászó állatok, amelyeknek nincsen vezérük? |
| 15. | Mindnyáját kivonsza horoggal, gyalomjába keríti és hálójába takarítja be őket; ezért örül és vigad. |
| 16. | Ezért áldozik gyalomjának, és füstöl az ő hálójának, mert ezekkel kövér az ő része, és zsíros az ő eledele. |
| 17. | Vajon azért ürítheti-e gyalmát, és szüntelen ölheti-e a nemzeteket kímélet nélkül?! |