| 1. | Minthogy a törvényben a jövendő jóknak árnyéka, nem maga a dolgok képe van meg, ennélfogva azokkal az áldozatokkal, amelyeket esztendőnként szüntelenül visznek, sohasem képes tökéletességre juttatni az odajárulókat; |
| 2. | Különben megszűnt volna az áldozás, mivelhogy az egyszer megtisztult áldozók többé semminemű bűntudattal nem bírtak volna. |
| 3. | De azok esztendőnként bűnre emlékeztetnek. |
| 4. | Mert lehetetlen, hogy a bikák és bakok vére eltörölje a bűnöket. |
| 5. | Azért a világba bejövetelekor így szól: Áldozatot és ajándékot nem akartál, de testet alkottál nekem, |
| 6. | Égő és bűnért való áldozatokat nem kedveltél. |
| 7. | Akkor mondám: Íme, itt vagyok (a könyv fejezetében írva vagyon rólam), hogy cselekedjem, oh Isten, a te akaratodat. |
| 8. | Fentebb mondván, hogy áldozatot és ajándékot és égő, meg bűnért való áldozatokat nem akartál, sem nem kedveltél, amelyeket a törvény szerint visznek, |
| 9. | Ekkor ezt mondotta: Íme, itt vagyok, hogy cselekedjem a te akaratodat. Eltörli az elsőt, hogy meghagyja a másodikat, |
| 10. | Amely akarattal szenteltettünk meg egyszer s mindenkorra, a Jézus Krisztus testének megáldozása által. |
| 11. | És minden pap naponként szolgálatban áll, és gyakorta viszi ugyanazokat az áldozatokat, amelyek sohasem képesek eltörölni a bűnöket. |
| 12. | Ő azonban egy áldozattal áldozván a bűnökért, mindörökre üle az Istennek jobbjára, |
| 13. | Várván immár, míg lábainak zsámolyául vettetnek az ő ellenségei. |
| 14. | Mert egyetlenegy áldozatával örökre tökéletesekké tette a megszentelteket. |
| 15. | Bizonyságot tesz pedig erről mi nekünk a Szent Lélek is, mert minekutána előre mondotta: |
| 16. | Ez az a szövetség, melyet kötök velük ama napok után, mondja az Úr: Adom az én törvényemet az ő szíveikbe, és az ő elméjükbe írom be azokat, |
| 17. | [Azután így szól]: És az ő bűneikről és álnokságaikról többé meg nem emlékezem. |
| 18. | Ahol pedig bűnök bocsánata vagyon, ott nincs többé bűnért való áldozat. |
| 19. | Mivelhogy azért, atyámfiai, bizodalmunk van a szentélybe való bemenetelre a Jézus vére által, |
| 20. | Azon az úton, amelyet ő szentelt nekünk új és élő [út] gyanánt, a kárpit, azaz az ő teste által, |
| 21. | És lévén nagy papunk az Isten háza felett: |
| 22. | Járuljunk hozzá igaz szívvel, hitnek teljességével, mint akiknek szívük tiszta a gonosz lelkiismerettől, |
| 23. | És testük meg van mosva tiszta vízzel; tartsuk meg a reménységnek vallását tántoríthatatlanul, mert hű az, aki ígéretet tett, |
| 24. | És ügyeljünk egymásra, a szeretetre és jó cselekedetekre való felbuzdulás végett, |
| 25. | El nem hagyván a magunk gyülekezetét, amiképpen szokásuk némelyeknek, hanem intvén egymást annyival inkább, mivel látjátok, hogy ama nap közelget. |
| 26. | Mert ha szándékosan vétkezünk az igazság megismerésére való eljutás után, akkor többé nincs bűnökért való áldozat, |
| 27. | Hanem az ítéletnek valami rettenetes várása és a tűznek lángja, amely megemészti az ellenszegülőket. |
| 28. | Aki megveti a Mózes törvényét, két vagy három tanúbizonyságra irgalom nélkül meghal; |
| 29. | Gondoljátok meg, mennyivel súlyosabb büntetésre méltónak ítéltetik az, aki az Isten Fiát megtapodja, és a szövetségnek vérét, mellyel megszenteltetett, tisztátalannak tartja, és a kegyelemnek Lelkét bántalmazza! |
| 30. | Mert ismerjük azt, aki így szólt: Enyém a bosszúállás, én megfizetek, ezt mondja az Úr. És ismét: Az Úr megítéli az ő népét. |
| 31. | Rettenetes dolog az élő Istennek kezébe esni! |
| 32. | Emlékezzetek pedig vissza a régebbi napokra, amelyekben, minekutána megvilágosíttattatok, sok szenvedésteljes küzdelmet állottatok ki, |
| 33. | Midőn egyfelől gyalázásokkal és nyomorgattatásokkal nyilvánosság elé hurcoltak titeket, másfelől társai lettetek azoknak, akik így jártak. |
| 34. | Mert a foglyokkal is együtt szenvedtetek, és vagyonotok elrablását örömmel fogadtátok, tudván, hogy nektek jobb és maradandó vagyonotok van a mennyekben. |
| 35. | Ne dobjátok el hát bizodalmatokat, melynek nagy jutalma van! |
| 36. | Mert békességes tűrésre van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedvén elnyerjétek az ígéretet. |
| 37. | Mert még vajmi kevés idő, és aki eljövendő, eljő és nem késik. |
| 38. | Az igaz pedig hitből él. És aki meghátrál, abban nem gyönyörködik a lelkem. |
| 39. | De mi nem vagyunk meghátrálás [emberei], hogy elvesszünk, hanem hitéi, hogy életet nyerjünk. |