| 1. | Ez a beszéd, amelyet szóla az Úr Jeremiásnak, mikor elküldé hozzá Sedékiás király Passúrt, Melkiásnak fiát, és Sofóniást, a Maásiás pap fiát, mondván: |
| 2. | Kérdezd meg most érettünk az Urat, mert Nabukodonozor, a babiloni király viaskodik ellenünk, ha cselekszik-e az Úr velünk minden ő csodái szerint, hogy elhagyjon minket? |
| 3. | És monda nekik Jeremiás: Ezt mondjátok Sedékiásnak: |
| 4. | Így szól az Úr, Izrael Istene: Íme, én elfordítok minden hadiszerszámot, amelyek a ti kezeitekben vannak, amelyekkel ti a babiloni király ellen és a káldeusok ellen viaskodtok, akik kívül a kőfalon ostromolnak titeket, és begyűjtöm őket e városnak közepébe; |
| 5. | És én kinyújtott kézzel vívok ellenetek, és nagy erős karral és haraggal, búsulással és nagy felindulással. |
| 6. | És megverem e városnak lakosait, mind az embert, mind a barmot; nagy döghalállal halnak meg. |
| 7. | És azután, azt mondja az Úr, Sedékiást, a Júda királyát, és az ő szolgáit, és a népet, és akik megmaradnak e városban a döghaláltól, a fegyvertől és az éhségtől, odaadom Nabukodonozornak, a babiloni királynak kezébe és az ő ellenségeiknek kezébe, és azoknak kezébe, akik keresik az ő lelküket, és megöli őket éles fegyverrel: nem kedvez nekik, nem enged és nem könyörül rajtuk. |
| 8. | Azután ezt mondjad e népnek: Ezt mondja az Úr: Íme, én előtökbe adom nektek az élet útját és a halál útját. |
| 9. | Aki e városban lakik, fegyver, éhség és döghalál miatt kell meghalnia; aki pedig kimegy belőle, és a káldeusokhoz megy, akik megostromolnak titeket, él, és az ő lelkét zsákmányul nyeri, |
| 10. | Mert orcámat e város veszedelmére fordítottam, és nem megszabadulására, azt mondja az Úr: A babiloni király kezébe adatik, és tűzzel égeti meg azt! |
| 11. | Júda királya házának [mondd meg]: Halljátok meg az Úr szavát! |
| 12. | Dávidnak háza, ezt mondja az Úr: Hamarsággal tegyetek igaz ítéletet, a nyomorultat mentsétek meg a nyomorgatónak kezéből, különben az én haragom kitör, mint a tűz, és felgerjed, és nem lesz, aki megolthassa, az ő cselekedeteiknek gonoszsága miatt. |
| 13. | Íme, én reátok [megyek], te völgy lakója [és] síkságnak szirtje, azt mondja az Úr, akik azt mondjátok: Kicsoda jön le miellenünk, és kicsoda jön be a mi házainkba? |
| 14. | És a ti cselekedeteiteknek gyümölcse szerint fenyítlek meg titeket, azt mondja az Úr, és tüzet gyújtok az ő erdejében, és körös-körül [az] mindent megemészt! |