| 1. | Az a beszéd, amelyet az Úr szóla Jeremiásnak, mondván: |
| 2. | Állj az Úr házának ajtajába, és kiáltsd ott e beszédet, és mondjad: Halljátok az Úr beszédét mind, ti júdabeliek, akik bementek ezeken az ajtókon, hogy imádjátok az Urat! |
| 3. | Így szól a Seregek Ura, Izrael Istene: Jobbítsátok meg a ti utaitokat és cselekedeteiteket, és veletek lakozom e helyen! |
| 4. | Ne bízzatok hazug beszédekben, mondván: Az Úr temploma, az Úr temploma, az Úr temploma ez! |
| 5. | Mert csak ha valóban megjobbítjátok a ti utaitokat és cselekedeteiteket, ha igazán ítéltek az ember között és felebarátja között; |
| 6. | [Ha] jövevényt, árvát és özvegyet meg nem nyomorgattok, és ezen a helyen ártatlan vért ki nem ontotok, és idegen istenek után sem jártok a magatok veszedelmére, |
| 7. | Akkor lakozom veletek ezen a helyen, a földön, amelyet a ti atyáitoknak adtam, öröktől fogva mindörökké. |
| 8. | Íme, ti hisztek a hazug beszédeknek, haszon nélkül! |
| 9. | Nemde loptok, öltök és paráználkodtok, hamisan esküsztök, a Baálnak áldoztok és idegen istenek után jártok, akiket nem ismertek, |
| 10. | És eljőtök, és megállotok előttem e házban, amely az én nevemről neveztetik, és ezt mondjátok: Megszabadultunk! – hogy ugyanazokat az utálatosságokat cselekedhessétek. |
| 11. | Vajon latrok barlangjává lett-e ez a ház tielőttetek, amely az én nevemről neveztetik? Íme, én is látok, azt mondja az Úr. |
| 12. | Mert menjetek csak el az én helyemre, amely Silóban van, ahol először lakoztam az én nevemmel, és lássátok meg, hogy mit cselekedtem azzal az én népemnek, Izraelnek gonoszságáért! |
| 13. | Most pedig, mivelhogy mindezeket a cselekedeteket megcselekszitek, azt mondja az Úr, és mivelhogy szüntelen szóltam, és szóltam tinektek, de nem hallottátok, és kiáltottam nektek, de nem feleltetek: |
| 14. | Azért úgy cselekszem e házzal, amely az én nevemről neveztetik, amelyben ti bizakodtok, és e hellyel, amelyet nektek és a ti atyáitoknak adtam, amint Silóval cselekedtem. |
| 15. | És elvetlek titeket színem elől, amint elvetettem mind a ti atyátokfiait, Efraimnak minden magvát. |
| 16. | És te ne imádkozzál e népért, se jajszót, se könyörgést ne emelj érettük, és nálam közben ne járj, mert én meg nem hallgatlak téged! |
| 17. | Nem látod-e te, mit cselekesznek ők Júda városaiban és Jeruzsálem utcáin? |
| 18. | A fiak fát szedegetnek, az atyák gyújtják a tüzet, az asszonyok pedig dagasztanak, hogy az ég királynőjének béleseket készítsenek, és az idegen isteneknek italáldozatokkal áldoznak, hogy engem felingereljenek. |
| 19. | Avagy engem ingerelnek-e ők, azt mondja az Úr, és nem magukat-e, hogy gyalázat [borítsa] arcukat? |
| 20. | Azért ezt mondja az Úr Isten: Íme, az én haragom és búsulásom kiömlik e helyre, az emberekre és a barmokra, a mezőnek fáira és a földnek gyümölcseire, és égni fog, és el nem aluszik. |
| 21. | Ezt mondja a Seregek Ura, Izrael Istene: Égő áldozataitokat rakjátok a ti véres áldozataitokhoz, és egyetek húst! |
| 22. | Mert nem szóltam a ti atyáitokkal, és nem rendelkeztem velük, amikor kihoztam őket Egyiptom földjéről, az égő áldozat és véres áldozat felől, |
| 23. | Hanem ezekkel a szavakkal utasítottam őket, mondván: Hallgassatok az én szómra, és én Istenetekké leszek, ti pedig az én népemmé lesztek, és mind [csak] azon az úton járjatok, amelyre utasítottalak titeket, hogy jól legyen dolgotok! |
| 24. | De nem hallgattak, és fülüket sem hajtották [felém,] hanem az ő gonosz szívük fásultságában a maguk tanácsa szerint jártak, és háttal valának [felém], és nem arccal. |
| 25. | Attól a naptól fogva, amelyen kijöttek a ti atyáitok Egyiptom földjéből, e mai napig küldtem hozzátok minden én szolgámat, a prófétákat napról napra, szüntelen küldöttem, |
| 26. | De nem hallgattak reám, és fülüket sem hajtották [felém]; hanem megkeményítették nyakukat, [és] gonoszabbul cselekedtek, mint az ő atyáik! |
| 27. | Ha elmondod nekik mind e szavakat, és nem hallgatnak reád, ha kiáltasz nekik, és nem felelnek neked, |
| 28. | Akkor ezt mondd nekik: Az a nép ez, amely nem hallgat az Úrnak, az ő Istenének szavára, sem fenyítését fel nem veszi; elveszett a hűség, kiszaggattatott az ő szájukból. |
| 29. | Nyírd le hajadat és vesd el, és kezdj a hegyeken gyászéneket, mert utálja az Úr és elhagyja a nemzetséget, amelyre haragszik. |
| 30. | Mert gonoszt műveltek előttem Júdának fiai, azt mondja az Úr; utálatosságaikat bevitték abba a házba, amely az én nevemről neveztetik, hogy megfertőztessék azt. |
| 31. | És felépítették a Tófet magaslatait, amely a Ben-Hinnom völgyében van, hogy megégessék fiaikat és leányaikat tűzben, amit nem parancsoltam, és ami gondolatomban sem volt. |
| 32. | Azért íme, eljőnek a napok, azt mondja az Úr, amikor nem beszélnek többé a Tófetről, sem a Ben-Hinnom völgyéről, hanem az öldöklés völgyéről, [és] temetkezni fognak Tófetben, és hely sem lesz elég. |
| 33. | És e nép holtteste az ég madarainak és a mezei barmoknak lesz eledelükké, és nem lesz, aki elriassza [azokat]! |
| 34. | És megszüntetem Júda városaiban és Jeruzsálem utcáin az örömnek szavát és a vigasságnak szavát, a vőlegény szavát és a menyasszony szavát; mert elpusztul a föld! |