Kánai menyegző

1. És harmadnapon menyegző lőn a galileai Kánában, és ott volt a Jézus anyja,
2. És Jézus is meghívaték az ő tanítványaival együtt a menyegzőbe.
3. És elfogyván a bor, Jézus anyja monda neki: Nincs boruk.
4. Monda neki Jézus: Mi közöm nekem tehozzád, oh asszony? Nem jött még el az én órám.
5. Mond az ő anyja a szolgáknak: Valamit mond nektek, megtegyétek!
6. Vala pedig ott hat kőveder elhelyezve a zsidók tisztálkodási módja szerint, melyek közül egybe-egybe két-három métréta fér vala.
7. Monda nekik Jézus: Töltsétek meg a vedreket vízzel. És megtölték azokat színig.
8. És monda nekik: Most merítsetek, és vigyetek a násznagynak. És vittek.
9. Amint pedig megízlelé a násznagy a borrá lett vizet, és nem tudja vala, honnét van (de a szolgák tudták, akik a vizet merítik vala), szólítá a násznagy a vőlegényt,
10. És monda neki: Minden ember a jó bort adja fel először, és mikor megittasodtak, akkor az alábbvalót; te a jó bort ekkorra tartottad.
11. Ezt az első jelt a galileai Kánában tevé Jézus, és megmutatá az ő dicsőségét, és hivének benne az ő tanítványai.
12. Azután leméne Kapernaumba, ő és az ő anyja, és a testvérei, és tanítványai, és ott maradának néhány napig,

Jézus megtisztítja a templomot

13. Mert közel vala a zsidók húsvétja, és felméne Jézus Jeruzsálembe.
14. És [ott] találá a templomban az ökrök, juhok és galambok árusait, és a pénzváltókat, amint ülnek vala;
15. És kötélből ostort csinálván, kiűzé mindnyájukat a templomból, az ökröket is, a juhokat is; és a pénzváltók pénzét kitölté, az asztalokat pedig feldönté,
16. És a galambárusoknak monda: Hordjátok el ezeket innen; ne tegyétek az én Atyámnak házát kalmárság házává!
17. Megemlékezének pedig az ő tanítványai, hogy meg van írva: A te házadhoz való féltő szeretet emészt engem.
18. Felelének azért a zsidók, és mondának neki: Micsoda jelt mutatsz nekünk, hogy ezeket cselekszed?
19. Felele Jézus, és monda nekik: Rontsátok le a templomot, és három nap alatt megépítem azt.
20. Mondának azért a zsidók: Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt megépíted azt?
21. Ő pedig az ő testének templomáról szól vala.
22. Mikor azért feltámadt a halálból, megemlékezének az ő tanítványai, hogy ezt mondta; és hivének az Írásnak, és a beszédnek, amelyet Jézus mondott vala.
23. Amint pedig Jeruzsálemben vala húsvétkor az ünnepen, sokan hivének az ő nevében, látván az ő jeleit, amelyeket cselekszik vala.
24. Maga azonban Jézus nem bízza vala magát reájuk amiatt, hogy ő ismeré mindnyájukat,
25. És mivelhogy nem szorult rá, hogy valaki bizonyságot tegyen az emberről, mert magától [is] tudta, mi volt az emberben.