Az Úrnak első beszéde a forgószélből. Leírja a teremtésben és világkormányzásban nyilatkozó csodákat és lesújtja Jób bölcselkedését

1. Majd felelt az Úr Jóbnak a forgószélből és monda:
2. Ki az, aki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?
3. Nosza, övezd fel, mint férfiú, derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem!
4. Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!
5. Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-e; avagy ki húzta el felette a mérőzsinórt?
6. Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegletkövét;
7. Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?
8. És [kicsoda] zárta el ajtókkal a tengert, amikor előtűnt, az anyaméhből kijött;
9. Mikor ruházatává a felhőt tevém, takarójául pedig a sűrű homályt?
10. Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje:
11. És azt mondám: Eddig jöjj, és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak!
12. Parancsoltál-e a reggelnek, amióta megvagy? Kimutattad-e a hajnalnak a helyét?
13. Hogy belefogóddzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla.
14. Hogy átváltozzék, mint a megpecsételt agyag, és előálljon, mint egy ruhában.
15. Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék?
16. Eljutottál-e a tenger forrásáig, bejártad-e a mélységnek fenekét?
17. Megnyíltak-e neked a halálnak kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-e?
18. Áttekintetted-e a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod?
19. Melyik út [visz] oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye?
20. Hogy visszavinnéd azt az ő határába, és hogy megismernéd lakása útjait.
21. Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél; napjaidnak száma nagy!
22. Eljutottál-e a hónak tárházához; vagy a jégesőnek tárházát láttad-e?
23. Amit fenntartottam a szükség idejére, a harc és háború napjára?
24. Melyik út [visz oda], ahol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön?
25. Ki hasított nyílást a záporesőnek, és a mennydörgő villámnak utat?
26. Hogy aláessék az ember nélkül való földre, a pusztaságra, holott senki sincsen;
27. Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjasszon zsenge pázsitot?
28. Van-e atyja az esőnek, és ki szülte a harmat cseppjeit?
29. Kinek méhéből jött elő a jég, és az ég daráját kicsoda szülte?
30. [Miként] rejtőznek el a vizek mintegy kő [alá], és [mint] zárul be a mély vizek színe?
31. Összekötheted-e a Fiastyúk szálait; a Kaszáscsillag köteleit megoldhatod-e?
32. A Hajnalcsillagot előhozhatod-e az ő idejében, avagy a Göncölszekeret forgathatod-e fiával együtt?
33. Ismered-e az ég törvényeit, vagy te határozod-e meg uralmát a földön?
34. Felemelheted-e szavadat a felhőig, hogy a vizeknek bősége beborítson téged?
35. Kibocsáthatod-e a villámokat, hogy elmenjenek, vagy mondják-e neked: Itt vagyunk?
36. Ki helyezett bölcsességet a sötét felhőkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet?
37. Ki számlálta meg a bárányfelhőket bölcsességgel, és ki üríti ki az égnek tömlőit;
38. Mikor a por híg sárrá változik, és a göröngyök összetapadnak?