1. |
Majd felelt az Úr Jóbnak a forgószélből és monda:
|
2. |
Ki az, aki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?
|
3. |
Nosza, övezd fel, mint férfiú, derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem!
|
4. |
Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!
|
5. |
Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-e; avagy ki húzta el felette a mérőzsinórt?
|
6. |
Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegletkövét;
|
7. |
Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?
|
8. |
És [kicsoda] zárta el ajtókkal a tengert, amikor előtűnt, az anyaméhből kijött;
|
9. |
Mikor ruházatává a felhőt tevém, takarójául pedig a sűrű homályt?
|
10. |
Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje:
|
11. |
És azt mondám: Eddig jöjj, és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak!
|
12. |
Parancsoltál-e a reggelnek, amióta megvagy? Kimutattad-e a hajnalnak a helyét?
|
13. |
Hogy belefogóddzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla.
|
14. |
Hogy átváltozzék, mint a megpecsételt agyag, és előálljon, mint egy ruhában.
|
15. |
Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék?
|
16. |
Eljutottál-e a tenger forrásáig, bejártad-e a mélységnek fenekét?
|
17. |
Megnyíltak-e neked a halálnak kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-e?
|
18. |
Áttekintetted-e a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod?
|
19. |
Melyik út [visz] oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye?
|
20. |
Hogy visszavinnéd azt az ő határába, és hogy megismernéd lakása útjait.
|
21. |
Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél; napjaidnak száma nagy!
|
22. |
Eljutottál-e a hónak tárházához; vagy a jégesőnek tárházát láttad-e?
|
23. |
Amit fenntartottam a szükség idejére, a harc és háború napjára?
|
24. |
Melyik út [visz oda], ahol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön?
|
25. |
Ki hasított nyílást a záporesőnek, és a mennydörgő villámnak utat?
|
26. |
Hogy aláessék az ember nélkül való földre, a pusztaságra, holott senki sincsen;
|
27. |
Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjasszon zsenge pázsitot?
|
28. |
Van-e atyja az esőnek, és ki szülte a harmat cseppjeit?
|
29. |
Kinek méhéből jött elő a jég, és az ég daráját kicsoda szülte?
|
30. |
[Miként] rejtőznek el a vizek mintegy kő [alá], és [mint] zárul be a mély vizek színe?
|
31. |
Összekötheted-e a Fiastyúk szálait; a Kaszáscsillag köteleit megoldhatod-e?
|
32. |
A Hajnalcsillagot előhozhatod-e az ő idejében, avagy a Göncölszekeret forgathatod-e fiával együtt?
|
33. |
Ismered-e az ég törvényeit, vagy te határozod-e meg uralmát a földön?
|
34. |
Felemelheted-e szavadat a felhőig, hogy a vizeknek bősége beborítson téged?
|
35. |
Kibocsáthatod-e a villámokat, hogy elmenjenek, vagy mondják-e neked: Itt vagyunk?
|
36. |
Ki helyezett bölcsességet a sötét felhőkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet?
|
37. |
Ki számlálta meg a bárányfelhőket bölcsességgel, és ki üríti ki az égnek tömlőit;
|
38. |
Mikor a por híg sárrá változik, és a göröngyök összetapadnak?
|