Bildád első beszéde: csak bűnbánat lehet Jób számára a boldogságra vivő út; az istentelenek elvesznek

1. Akkor felelt a sukhi Bildád, és monda:
2. Meddig szólsz még efféléket, és lesz a te szádnak beszéde sebes szél?
3. Elforgatja-e Isten az ítéletet, avagy a Mindenható elforgatja-e az igazságot?
4. Ha a te fiaid vétkeztek ellene, úgy az ő gonoszságuk miatt vetette el őket.
5. De ha te az Istent buzgón keresed, és a Mindenhatóhoz [bocsánatért] könyörögsz;
6. Ha tiszta és becsületes vagy, akkor legott felserken érted, és békességessé teszi a te igazságodnak hajlékát.
7. És ha előbbi állapotod szegényes volt, ez utáni állapotod boldog lesz nagyon.
8. Mert kérdezd meg csak az azelőtti nemzedéket, és készülj csak fel az ő atyáikról való tudakozódásra!
9. Mert mi csak tegnapiak vagyunk, és semmit nem tudunk, mert a mi napjaink csak árnyék e földön.
10. Nem tanítanak-e meg azok téged? Nem mondják-e meg neked, és nem beszélik-e meg szívük szerint neked?!
11. Felnövekedik-e a káka mocsár nélkül, felnyúlik-e a sás víz nélkül?
12. Még gyenge korában, ha fel nem szakasztják is, minden fűnél előbb elszárad.
13. Ilyenek az ösvényeik mindazoknak, akik Istenről elfeledkeznek, és a képmutatónak reménysége [is] elvész.
14. Mivel szétfoszol bizakodása, és bizodalma olyan lesz, mint a pókháló.
15. Házára támaszkodik, és nem áll meg; kapaszkodik bele, és nem marad meg.
16. Bő nedvességű ez a napfényen [is], és ágazata túlnő a kertjén.
17. Gyökerei átfonódnak a kőhalmon; átfúródnak a sziklarétegen.
18. Ámha kiirtják helyéről, megtagadja ez őt: Nem láttalak!
19. Íme, ez az ő pályájának öröme! És más hajt ki a porból.
20. Íme, az Isten nem veti meg az ártatlant, de a gonoszoknak sem ad előmenetelt.
21. Még betölti szádat nevetéssel, és ajkaidat vigassággal.
22. Gyűlölőid szégyenbe öltöznek, és a gonoszok sátra megsemmisül.