| 1. | Mert íme, azokon a napokon és abban az időben, amikor meghozom Júda és Jeruzsálem fogságát: |
| 2. | Egybegyűjtöm akkor mind a pogányokat, és levezetem őket a Josafát völgyébe, és perbe szállok ott velük az én népemért és örökségemért, az Izraelért, amelyet szétszórtak a pogányok közé, és megosztoztak az én földemen; |
| 3. | Népemre pedig sorsot vetettek; a fiút szajháért adták oda, a leányt pedig borért cserélték el, hogy ihassanak. |
| 4. | Sőt, nektek is mi közötök velem, Tírusz, Szidon és Filiszteának egész környéke?! Vajon bosszút állani [jöttök]-e reám? Ha bosszút akarnátok rajtam állani, nagy hirtelen fejetekre fordítom vissza bosszútokat! |
| 5. | Mivelhogy elraboltátok ezüstömet és aranyomat, és legszebb kincsemet templomaitokba vittétek, |
| 6. | És a Júda fiait és Jeruzsálem fiait eladtátok a jávánok fiainak, hogy messze vessétek őket határaiktól: |
| 7. | Íme, kiindítom őket a helyből, ahova eladtátok őket, és fejetekre fordítom vissza bosszútokat. |
| 8. | És adom a ti fiaitokat és leányaitokat a Júda fiainak kezébe; azok pedig eladják őket a sabeusoknak, a messze lakó népnek; mert [ezt] végezte az Úr. |
| 9. | Hirdessétek ezt a pogányok között; készüljetek harcra; indítsátok fel a hősöket! Járuljanak elé, jöjjenek fel mindnyájan a hadakozó férfiak! |
| 10. | Kovácsoljátok szántóvasaitokat kardokká, kaszáitokat dárdákká, mondja a beteg [is]: Hős vagyok! |
| 11. | Siessetek és jöjjetek el, ti népek, mindenfelől, és seregeljetek egybe! Ide vezesd, Uram, a te hőseidet! |
| 12. | Serkenjenek fel, és jöjjenek fel a népek a Josafát völgyébe, mert ott ülök [törvényt], hogy megítéljek minden népeket. |
| 13. | Eresszétek neki a sarlót, mert megérett az aratnivaló! Jertek el, tapossatok, mert tetézve a kád, ömlenek a sajtók! Mert megsokasult az ő gonoszságuk! |
| 14. | Tömegek, tömegek az ítélet völgyében! Mert közel van az Úrnak napja az ítélet völgyében! |
| 15. | A nap és hold elsötétednek, a csillagok bevonják fényüket, |
| 16. | Az Úr pedig megharsan a Sionról, és megzendül Jeruzsálemből, és megrendülnek az egek és a föld; de az Úr az ő népének oltalma, és az Izrael fiainak erőssége! |
| 17. | És megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, a ti Istenetek, aki a Sionon lakozom, az én szent hegyemen. És szentté lészen Jeruzsálem, és idegenek nem vonulnak át többé rajta. |
| 18. | És majd azon a napon a hegyek musttal csepegnek, és a halmok tejjel folynak, és a Júda minden medre bő vízzel ömledez, és forrás fakad az Úrnak házából, és megöntözi a Sittimnek völgyét. |
| 19. | Egyiptom pusztasággá lészen, Edom pedig kietlen sivataggá a Júda fiain való erőszakosságért, mert ártatlan vért ontottak azoknak földjén. |
| 20. | De a Júda örökké megmarad; Jeruzsálem is nemzetségről nemzetségre. |
| 21. | És kitisztítom vérükből, amelyből még ki nem tisztítottam, és a Sion lesz az Úr lakóhelye! |