| 1. | Mikor pedig meghallotta [ezt] Jábin, Hásornak királya, külde Jobábhoz, Madonnak királyához, és Simronnak királyához, és Aksáfnak királyához, |
| 2. | És azokhoz a királyokhoz, akik [laknak vala] észak felé a hegységben, és a pusztában Kinneróttól délre, és a síkságon, és Dór magaslatain a tenger felé; |
| 3. | A kananeushoz napkelet és napnyugat felé, és az emoreushoz, a kitteushoz, a perizeushoz, a jebuzeushoz a hegyek közé és a kivveushoz a Hermon alá, Mispának földjére. |
| 4. | És kijövének ők és velük az ő egész táboruk, sok nép, olyan sok, mint a föveny, amely a tenger partján van, és igen sok ló és szekér. |
| 5. | És összegyűlének mindezek a királyok, és megindulának, és táborba szállának együttesen Méromnak vizeinél, hogy hadakozzanak Izrael ellen. |
| 6. | Ekkor monda az Úr Józsuénak: Ne félj tőlük, mert holnap ilyenkorra mindnyájukat átdöfötten vetem az Izrael elé; lovaikat bénítsd meg, szekereiket pedig égesd meg tűzzel! |
| 7. | Elméne azért Józsué és vele az egész hadakozó nép azok ellen a Mérom vizeihez nagy hirtelen, és reájuk rohanának. |
| 8. | És adá őket az Úr Izraelnek kezébe, és verék őket és űzék őket egészen a nagy Szidonig és Miszrefót-Majimig, és Mispának völgyéig napkelet felé, és leverék őket annyira, hogy senki sem maradt közülük életben. |
| 9. | És úgy cselekedék velük Józsué, amint megmondotta vala neki az Úr: az ő lovaikat megbénítá, szekereiket pedig tűzzel égeté el. |
| 10. | Majd visszafordula Józsué ugyanazon időben, és bevevé Hásort, királyát pedig fegyverrel megölé (Hásor ugyanis mindezeknek az országoknak feje volt azelőtt); |
| 11. | És levágának minden lelket, amely benne vala, megölvén őket fegyver élével; nem maradt meg egy élő sem.Hásort pedig tűzzel égeté meg. |
| 12. | És e királyoknak minden városát és minden királyukat is meghódoltatá Józsué, és megölé őket fegyver élével, kipusztítván őket, amint megparancsolta vala Mózes, az Úrnak szolgája. |
| 13. | Csak éppen azokat a városokat nem égeté meg Izrael, amelyek halmokon állottak vala, kivéve Hásort, egyedül ezt égeté meg Józsué. |
| 14. | És e városoknak minden zsákmányolnivalóját, és a barmokat is maguknak zsákmányolák el Izrael fiai. Csak az embereket hányák mind fegyver élére, míglen kipusztíták őket. Nem hagytak meg egy élőt sem. |
| 15. | Amint parancsolt az Úr Mózesnek, az ő szolgájának, úgy parancsolt Mózes Józsuénak, és úgy cselekedék Józsué, semmit el nem hagyott mindabból, amit az Úr parancsolt vala Mózesnek. |
| 16. | És elfoglalá Józsué mindazt a földet, a hegységet, az egész déli vidéket, az egész Gósen földjét, úgy a síkságot, mint a pusztát, és Izrael hegyét és annak síkságát |
| 17. | A kopasz hegytől fogva, amely Szeir felé emelkedik egészen Baál-Gádig, a Libanon völgyében, a Hermon hegye alatt; királyaikat pedig mind elfogá, és megveré, és megölé őket. |
| 18. | Sok napon át viselt hadat Józsué mindezekkel a királyokkal. |
| 19. | Nem volt város, amely békességre lépett volna Izrael fiaival, kivéve a Gibeonban lakó kivveusokat; haddal vették azt meg mind. |
| 20. | Mert az Úrtól volt az, hogy megkeményítvén szíveiket, haddal menjenek Izrael ellen, hogy eltörölje őket, hogy ne legyen nekik irgalom, hanem hogy elpusztítsa őket, amint megparancsolta vala az Úr Mózesnek. |
| 21. | Majd elméne Józsué ez időben, és kiirtá az anákokat a hegyek közül Hebronból, Debirből, Anábból, és Júdának minden hegyéből, és Izraelnek minden hegyéből; városaikkal együtt törlé el őket Józsué. |
| 22. | Nem maradtak anákok Izrael fiainak földjén, csak Gázában, Gátban és Asdódban hagyattak meg. |
| 23. | Elfoglalá azért Józsué az egész földet egészen úgy, amint az Úr mondotta vala Mózesnek, és adá azt Józsué örökségül Izraelnek, osztályrészeikhez képest, nemzetségeik szerint. A föld pedig megnyugovék a harctól. |