| 1. | Lőn sors által való része Manassé nemzetségének is, mert ő vala elsőszülöttje Józsefnek, Mákirnak, a Manassé elsőszülöttjének, Gileád atyjának, mivelhogy hadakozó férfiú vala, juta neki Gileád és Básán. |
| 2. | Manassé többi fiainak is juta az ő családjaik szerint: Abiézer fiainak, Hélek fiainak, Aszriél fiainak, Sekem fiainak, Héfer fiainak és Sémida fiainak. Ezek Manassénak, a József fiának fiúgyermekei az ő családjaik szerint. |
| 3. | De Célofhadnak, Héfer fiának (ez Gileád fia, [ez] Mákir fia, [ez] Manassé fia) nem valának fiai, hanem csak leányai. Ezek valának pedig leányainak nevei: Makhla, Nóa, Khogla, Milkha és Thirca. |
| 4. | Ezek odajárulának Eleázár pap elé, Józsuénak, a Nún fiának eleibe és a fejedelmek elé, mondván: Az Úr megparancsolta Mózesnek, hogy örökséget adjon nekünk a mi atyánkfiai között. Adott vala azért nekik örökséget az Úr beszéde szerint az ő atyjuknak bátyjai között. |
| 5. | Tíz rész esék azért Manassénak Gileád és Básán földjén kívül, amelyek túl vannak a Jordánon. |
| 6. | Mert a Manassé leányai örökséget kaptak az ő fiai között, Gileád földje pedig a Manassé többi fiaié lőn. |
| 7. | A Manassé határa pedig Ásertől Mikmetháth felé vala, amely Sikem előtt van. És méne a határ jobbkéz felé, Én-Tappuahnak lakói felé. |
| 8. | Manasséé volt Tappuah földje, de Tappuah a Manassé határa felé az Efraim fiaié vala. |
| 9. | És alámegy a határ a Kána patakjára, a pataknak déli részére. Ezek a városok Efraiméi a Manassé városai között. Manassé határa pedig a pataktól észak felé, és a széle a tengernél vala. |
| 10. | Délről Efraimé, északról pedig Manasséé, és ennek határa a tenger vala. De észak felől Áserbe ütköznek, napkelet felől pedig Issakhárba. |
| 11. | És a Manasséé vala Issakhárban és Áserben Bét-Seán és mezővárosai, Jibleám és mezővárosai, Dórnak lakosai és mezővárosai, Én-Dórnak lakosai és mezővárosai, Thaanaknak lakosai és mezővárosai, és Megiddó lakosai és mezővárosai, három hegyi tartomány. |
| 12. | De nem bírták elfoglalni Manassénak fiai ezeket a városokat, és sikerült a kananeusnak ottmaradni azon a földön. |
| 13. | De mihelyt megerősödtek vala Izrael fiai, robot alá veték a kananeust, de teljességgel nem űzék ki őket. |
| 14. | József fiai pedig szóltak vala Józsuéval, mondván: Miért adtál nekem egy sors szerint való örökséget és egy osztályrészt, holott én sok nép vagyok, mivelhogy ez ideig megáldott engem az Úr?! |
| 15. | Józsué pedig monda nekik: Ha sok nép vagy te, menj fel az erdőre, és irts ott magadnak a perizeusoknak és Refaimnak földjén, ha szoros neked az Efraim hegye. |
| 16. | És mondának a József fiai: Nem elegendő nekünk ez a hegy, a kananeusoknak pedig, akik a völgyi síkon laknak, mindnek vasszekerük van; úgy azoknak, akik Bét-Seanban és mezővárosaiban, mint azoknak, akik a Jezréel völgyében vannak. |
| 17. | Szóla pedig Józsué a József házának, Efraimnak és Manassénak, mondván: Sok nép vagy te, és nagy erőd van neked, nem lesz neked [csak] egy sors szerint való részed, |
| 18. | Mert hegyed lesz neked. Ha erdő az, úgy irtsd ki azt, és annak szélei is a tieid lesznek; mert kiűzöd a kananeust, noha vasszekere van neki, [s] noha erős az. |