1. | És lőn Józsué halála után, hogy megkérdék az Izrael fiai az Urat, mondván: Ki menjen legelőször közülünk a kananeusra, hogy hadakozzék őellene? |
2. | És monda az Úr: Júda menjen! Íme, az ő kezébe adtam [azt] a földet. |
3. | Ekkor monda Júda az ő atyjafiának, Simeonnak: Jer velem együtt a nekem sors által jutott örökségbe, hogy hadakozzunk a kananeus ellen, és én is elmegyek veled a neked sors által jutott örökségbe. És Simeon elméne vele. |
4. | És felméne Júda, és kezükbe adá az Úr a kananeust és a perizeust, és levágtak közülük Bézekben tízezer embert. |
5. | És találák Adonibézeket Bézekben, és hadakozának őellene, és megverék a kananeust és a perizeust. |
6. | És megfutamodott Adonibézek, de űzőbe vevék, és elfogván őt, elvágták kezeinek és lábainak hüvelykujjait. |
7. | Ekkor monda Adonibézek: Hetven király szedeget vala asztalom alatt, akiknek elvágattam kezeik és lábaik hüvelykujjait; amint én cselekedtem, úgy fizetett nekem az Isten. Azután elvivék őt Jeruzsálembe, és ott meghala. |
8. | Azután Jeruzsálem ellen hadakoztak a Júda fiai, és elfoglalván azt, [lakosait] levágták fegyvernek élével, a várost pedig lángba borították. |
9. | Azután pedig alámenének a Júda fiai, hogy harcoljanak a hegységen, a déli tartományban és a lapályon lakó kananeus ellen. |
10. | És elment Júda a Hebronban lakó kananeus ellen – Hebron neve azelőtt Kirját-Arba volt –, és megverték Sésait, Achimánt és Thalmáit. |
11. | Onnan pedig méne Debir lakói ellen. Debir neve pedig azelőtt Kirját-Széfer volt. |
12. | És monda Káleb: Aki Kirját-Széfert megveri és elfoglalja, annak feleségül adom az én leányomat, Akszát. |
13. | És elfoglalá azt Othniel, Kénáz fia, Káleb öccse, és neki adá Akszát, az ő leányát feleségül. |
14. | És lőn, hogy amikor eljöve az, biztatá őt, hogy kérjen mezőt az ő atyjától. Leszálla azért a szamárról, Káleb pedig monda neki: Mi bajod van? |
15. | Ő pedig monda neki: Adj áldást nekem, mert déli vidékre helyeztettél engem, adj most vízforrásokat is! És neki adá Káleb a felső forrást és az alsó forrást. |
16. | És Keneusnak, a Mózes ipának fiai is felmentek a pálmák városából a Júda fiaival a Júda pusztájára, mely délre van Aradtól, és elmentek és letelepedtek a nép között. |
17. | És elment Júda az ő atyjafiával, Simeonnal, és megverék a Céfátban lakó kananeust, és elpusztították azt, és elnevezték a várost Hormának. |
18. | Azután elfoglalta Júda Gázát és annak határát, Askelont és annak határát, Ekront és annak határát. |
19. | Vala pedig az Úr Júdával, és kiűzé a hegység [lakóit], de a völgy lakóit nem lehetett kiűzni, mert vasszekereik voltak. |
20. | És Kálebnek adták Hebront, amint meghagyta volt Mózes, és kiűzé onnan Anák három fiát. |
21. | De a jebuzeust, Jeruzsálemnek lakóját nem űzték el a Benjámin fiai, és ezért lakik a jebuzeus a Benjámin fiaival Jeruzsálemben még máig is. |
22. | És felméne a József háza is Bétel ellen, és az Úr volt ővele. |
23. | És kikémlelteté a József háza Bételt. A város neve pedig régen Lúz volt. |
24. | És látának a kémek egy férfiút, aki a városból jött vala, és mondának neki: Mutasd meg a város bejárását, és irgalmasságot cselekszünk veled! |
25. | És mikor ez megmutatta nekik a város bejárását, a várost fegyver élére hányták, de azt a férfiút és egész háza népét elbocsáták. |
26. | És elment az a férfiú a kitteusok földjére, és várost épített, és elnevezé azt Lúznak. Ez annak neve mind e mai napig. |
27. | És nem űzte el Manassé [a lakosokat] sem Bétseánból és annak mezővárosaiból, sem Taanakból és mezővárosaiból, sem Dórból és mezővárosaiból, sem a Jibleámnak és mezővárosainak lakosait, sem Megiddónak és mezővárosainak lakosait. És a kananeusnak tetszett ott lakni azon a földön. |
28. | És mikor Izrael megerősödött, adófizetőjévé tette a kananeust, de elűzni nem űzte el. |
29. | És Efraim sem űzte ki a kananeust, aki Gézerben lakott, hanem a kananeus ott lakott közöttük Gézerben. |
30. | Zebulon sem űzte el sem Kitron lakosait, sem Nahalólnak lakóit, hanem közöttük lakozott a kananeus, és adófizetőikké lettek. |
31. | Áser sem űzte el sem Akkó, sem Szidon, sem Akhláb, sem Akzib, sem Helba, sem Afik, sem Rehob lakóit. |
32. | És ott lakott Áser a kananeusok, a föld lakói között, mert nem űzte el őket. |
33. | Naftali sem űzte el sem Bét-Semes lakosait, sem Bét-Anath lakóit, hanem [ott] lakott a kananeusok, a föld lakói között, és Bét-Semes és Bét-Anath lakói adófizetőikké lettek. |
34. | Az emoreusok pedig felszorították a Dán fiait a hegységbe, mert nem engedték meg, hogy lejöjjenek a völgybe. |
35. | És az emoreusoknak tetszett ott lakni a Héresz hegységen, Ajalonban és Saalbimban, de mikor a József házának keze rájuk nehezedett, adófizetőkké lettek. |
36. | Az emoreusok határa pedig az Akrabbim hágójától és Sélától fölfelé volt. |