| 1. | Ebben az időben nem volt király Izraelben, és ezekben a napokban keresett a Dán nemzetsége magának örökséget, ahol lakjék, mert nem jutott neki mind ez ideig az Izrael törzsei között osztályrész. |
| 2. | És elküldöttek a Dán fiai az ő házuk népe közül öt férfiút, vitéz férfiakat a maguk határaikból, Córából és Estháolból, hogy kémleljék ki és nézzék meg jól a földet, és mondának nekik: Menjetek el, kémleljétek ki a földet! És elérkeztek az Efraim hegyéhez, a Míka házához, és ott megháltak. |
| 3. | Mikor a Míka házánál voltak, megismerték az ifjú lévitának hangját, és hozzámentek, és mondának neki: Ki hozott téged ide? Mit csinálsz itt, és mi járatban vagy? |
| 4. | Ő pedig monda nekik: Ezt meg ezt cselekedte velem Míka, és megfogadott engem, és papjává lettem. |
| 5. | És mondának neki: Kérdezd meg Istentől, hogy hadd tudjuk meg, ha szerencsés lesz-e a mi utunk, amelyen járunk? |
| 6. | És monda nekik a pap: Menjetek el békességgel, a ti utatok, amelyen jártok, az Úr előtt van. |
| 7. | És elment az öt férfiú, és Laisba jutott, és látták a népet, amely benne volt, hogy minden félelem nélkül lakik, a szidonbeliek szokása szerint [él] csendesen és bátorságosan, és nincs senki, aki őket bántaná az országban, vagy úr volna felettük, és távol vannak a szidoniaktól, és nincs senkivel semmi dolguk. |
| 8. | És mikor visszatértek atyjukfiaihoz Córába és Estháolba, és kérdezték tőlük az ő atyjukfiai: Mi jóval jártatok? |
| 9. | Mondának: Keljetek fel, és menjünk fel ellenük, mert láttuk a földet, hogy íme, igen jó, és ti veszteg ültök! Ne legyetek restek a menetelre, hogy elmenjetek elfoglalni azt a földet! |
| 10. | Ha elmentek, biztonságban élő néphez mentek, és a tartomány tágas, mert Isten kezetekbe adta azt a helyet, ahol semmiben sincs hiány, ami csak a földön van. |
| 11. | És elment onnét a Dán nemzetségéből, Córából és Estháolból, hatszáz férfiú hadiszerszámokkal felkészülten. |
| 12. | És felvonultak, és táborba szállottak Kirját-Jeárimban, Júdában. Ezért hívják azt a helyet Dán táborának mind e mai napig. És ez Kirját-Jeárim mögött fekszik. |
| 13. | És onnan felvonultak az Efraim hegyére, és Míka házába mentek. |
| 14. | És szólott az az öt férfiú, aki elment kikémlelni Lais földjét, és monda atyjafiainak: Tudjátok-e, hogy ebben a házban efód és teráf, faragott és öntött bálvány van? Hát elgondolhatjátok, hogy mit cselekedjetek! |
| 15. | És betértek oda, és az ifjú lévitához mentek a Míka házába, és köszöntötték őt: Békességgel! |
| 16. | A hadiszerszámokkal felkészült hatszáz férfiú pedig, kik a Dán fiai közül valók voltak, a kapu előtt állott. |
| 17. | És az az öt férfiú, aki a föld kikémlelésére ment volt el, mikor felment és megérkezett oda, elvette a faragott képet, az efódot, a teráfot és az öntött bálványt, a pap pedig ott állott a kapu előtt a hadiszerszámokkal felkészült hatszáz férfiúval. |
| 18. | Mikor pedig ezek a Míka házához bementek, és elvették a faragott képet, az efódot, a teráfot és az öntött bálványt, monda nekik a pap: Mit műveltek? |
| 19. | Azok pedig mondának neki: Hallgass, tedd kezed ajakadra, és jöjj el velünk, és légy nekünk atyánk és papunk! Melyik jobb, hogy egy ember házának légy papja, vagy hogy Izraelben egy nemzetségnek és háznépnek légy papja? |
| 20. | És örvendett ezen a papnak szíve, és elvitte az efódot, és a teráfot, és a faragott képet, és velük a nép közé ment. |
| 21. | És megfordulván elvonultak, maguk előtt küldve a gyermekeket, a barmokat és drágaságaikat. |
| 22. | Mikor pedig már messze jártak a Míka házától, a férfiak, akik a Míka házának szomszédságában laktak, összegyűltek, és utánamentek a Dán fiainak. |
| 23. | És utánuk kiáltoztak a Dán fiainak. Azok pedig visszafordulván, mondának Míkának: Mi bajod van, hogy [így] felsereglettél? |
| 24. | És monda: Isteneimet vettétek el, amelyeket készíttettem, és papomat, és elmentetek, hát mim van még egyebem? És [mégis] azt mondjátok nekem: Mi bajom van? |
| 25. | És mondának neki a Dán fiai: Ne hallasd többé hangodat, hogy rátok ne rontsanak e felbőszített emberek, és te a magad életét és házad népe életét el ne veszítsd! |
| 26. | És elmentek a Dán fiai a maguk útján, és mikor Míka látta, hogy azok erősebbek nála, megfordult, és visszatért házához. |
| 27. | Ők pedig elvitték, amit Míka készíttetett, és a papot, aki nála volt, és Lais ellen mentek, a nyugodtan és biztonságban élő nép ellen, és leölték őket fegyvernek élével, és a várost megégették tűzzel. |
| 28. | És nem volt senki, aki őket megszabadította volna, mert messze volt Szidontól, és semmi dolguk nem volt senkivel. [Lais] pedig a Bét-Rehob völgyében feküdt, és itt építették meg a várost, és telepedtek meg benne. |
| 29. | És elnevezték a város nevét Dánnak, atyjuknak, Dánnak nevéről, aki Izraelnek született volt. Bár először Lais volt a város neve. |
| 30. | És felállították maguknak a Dán fiai a faragott képet, és Jonathán, a Manasse fiának, Gersomnak fia és az ő fiai voltak papok a Dán nemzetségében egészen a föld fogságának idejéig. |
| 31. | És felállítva tarták a Míka faragott képét, amelyet az készíttetett, mindaddig, míg az Isten háza Silóban volt. |