1. |
Én vagyok az az ember, aki nyomorúságot látott az ő haragjának vesszeje miatt.
|
2. |
Engem vezérlett és járatott sötétségben, és nem világosságban.
|
3. |
Bizony, ellenem fordult, [ellenem] fordítja kezét mindennap.
|
4. |
Megfonnyasztotta testemet és bőrömet, összeroncsolta csontjaimat.
|
5. |
[Erősséget] épített ellenem, és körülvett méreggel és fáradsággal.
|
6. |
Sötét helyekre ültetett engem, mint az örökre meghaltakat.
|
7. |
Körülkerített, hogy ki ne mehessek, nehézzé tette láncomat.
|
8. |
Sőt, ha kiáltok és segítségül hívom is, nem hallja meg imádságomat.
|
9. |
Elkerítette az én utaimat terméskővel, ösvényeimet elforgatta.
|
10. |
Ólálkodó medve ő nekem, [és] lesben álló oroszlán.
|
11. |
Utaimat elterelte, és darabokra vagdalt és elpusztított engem.
|
12. |
Kifeszítette kézívét, és a nyíl elé célul állított engem.
|
13. |
Veséimbe bocsátotta tegzének fiait.
|
14. |
Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig.
|
15. |
Eltöltött engem keserűséggel, megrészegített engem ürömmel.
|
16. |
És kovakővel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem.
|
17. |
És kizártad lelkem a békességből, elfeledkeztem a jóról.
|
18. |
És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban!
|
19. |
Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről!
|
20. |
Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem.
|
21. |
Ezt veszem szívemre, azért bízom.
|
22. |
Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk, mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága!
|
23. |
Minden reggel meg-megújul, nagy a te hűséged!
|
24. |
Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom.
|
25. |
Jó az Úr azoknak, akik várják őt, a léleknek, amely keresi őt.
|
26. |
Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig.
|
27. |
Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában.
|
28. |
Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára.
|
29. |
Porba teszi száját, [mondván]: Talán van [még] reménység?
|
30. |
Orcáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal.
|
31. |
Mert nem zár ki örökre az Úr.
|
32. |
Sőt, ha megszomorít, meg is vigasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint,
|
33. |
Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát.
|
34. |
Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát,
|
35. |
Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt,
|
36. |
Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el.
|
37. |
Kicsoda az, aki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr?
|
38. |
A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó.
|
39. |
Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért [bűnhődik].
|
40. |
Tudakozzuk a mi utainkat, és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz!
|
41. |
Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben!
|
42. |
Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg.
|
43. |
Felöltötted a haragot, és üldöztél minket, öldököltél, nem kíméltél.
|
44. |
Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság.
|
45. |
Sepredékké és utálattá tettél minket a népek között.
|
46. |
Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk.
|
47. |
Rettegés és tőr van mirajtunk, pusztulás és romlás.
|
48. |
Vízpatakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt.
|
49. |
Szemem csörgedez, és nem szűnik meg, nincs pihenése,
|
50. |
Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből.
|
51. |
Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért.
|
52. |
Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül.
|
53. |
Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám.
|
54. |
Felüláradtak a vizek az én fejem felett, mondám: Kivágattam!
|
55. |
Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből.
|
56. |
Hallottad az én szómat, ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől!
|
57. |
Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged, mondd: Ne félj!
|
58. |
Pereld meg, Uram, lelkemnek perét, váltsd meg életemet!
|
59. |
Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat, ítéld meg ügyemet!
|
60. |
Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatukat.
|
61. |
Hallottad, Uram, az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatukat,
|
62. |
Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat.
|
63. |
Tekintsd meg leülésüket és felkelésüket; én vagyok az ő gúnydaluk.
|
64. |
Fizess meg nekik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint!
|
65. |
Adj nekik szívbeli konokságot átkodul reájuk!
|
66. |
Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
|