Az elnyomott nép imája kegyelemért és segítségért

1. Emlékezzél meg, Uram, mi esett meg rajtunk; tekintsd meg és lásd meg gyalázatunkat!
2. A mi örökségünk idegenekre szállt, házaink a jövevényekéi.
3. Apátlan árvák lettünk, anyáink, mint az özvegyek.
4. Vizünket pénzért isszuk, tűzifánkat áron kapjuk.
5. Nyakunknál fogva hajtatunk; elfáradtunk, nincsen nyugtunk.
6. Egyiptomnak adtunk kezet, az asszíroknak, hogy jóllakjunk kenyérrel.
7. Apáink vétkeztek, nincsenek, mi hordozzuk vétkeiket.
8. Szolgák uralkodnak rajtunk, nincs, aki megszabadítson kezükből.
9. Életünk veszélyeztetésével szerezzük kenyerünket a pusztában levő fegyver miatt.
10. Bőrünk, mint a kemence, megfeketedett az éhség lázától.
11. Az asszonyokat meggyalázták Sionban, a szüzeket Júda városaiban.
12. A fejedelmeket kezükkel akasztották fel, a vének orcáit nem becsülik.
13. Az ifjak a kézi malmot hordozzák, és a gyermekek a fahordásban botlanak el.
14. A vének eltűntek a kapuból, [megszűntek] az ifjak énekelni.
15. Oda van a mi szívünk öröme, gyászra fordult a mi körtáncunk!
16. Elesett a mi fejünknek koronája, jaj most nekünk, mert vétkeztünk!
17. Ezért lett beteg a mi szívünk, ezekért homályosodtak meg a mi szemeink;
18. A Sion hegyéért, hogy elpusztult; rókák futkosnak azon!
19. Te, Uram, örökké megmaradsz, a te királyi széked nemzedékről nemzedékre!
20. Miért feledkezel el örökre mirólunk, [miért] hagysz el minket hosszú időre?
21. Téríts vissza, Uram, magadhoz, és visszatérünk, újítsd meg a mi napjainkat, mint régen!
22. Mert bizony-bizony megvetettél minket, megharagudtál ránk felettébb!