| 1. | Nádáb pedig és Abihu, Áronnak fiai, vevék egyen-egyen az ő tömjénezőjüket, és tőnek azokba szenet, és rakának arra füstölőszert, és vivének az Úr elé idegen tüzet, amelyet nem parancsolt vala nekik. |
| 2. | Tűz jöve azért ki az Úr elől, és megemészté őket, és meghalának az Úr előtt. |
| 3. | És monda Mózes Áronnak: Ez az, amit szólt vala az Úr, mondván: Akik hozzám közel vannak, azokban kell megszenteltetnem, és az egész nép előtt megdicsőíttetnem. |
| 4. | Áron pedig mélyen hallgata. Szólítá azért Mózes Misáelt és Elsafánt, Uzzielnek, az Áron nagybátyjának fiait, és monda nekik: Jertek ide, vigyétek ki atyátokfiait a szenthely elől, a táboron kívül! |
| 5. | És odamenének, és kivivék őket az ő köntöseikben a táboron kívül, amint szólott vala Mózes. |
| 6. | Azután monda Mózes Áronnak és az ő fiainak, Eleázárnak és Ithamárnak: Fejeteket meg ne meztelenítsétek, ruháitokat meg ne szaggassátok, hogy meg ne haljatok, és haragra ne gerjedjen [az Úr] az egész gyülekezet ellen; a ti atyátokfiai pedig, Izraelnek egész háza sirassák az égést, amelyet égetett az Úr. |
| 7. | A gyülekezet sátorának nyílásán se menjetek ki, hogy meg ne haljatok; mert az Úr kenetének olaja van rajtatok. És cselekvének a Mózes beszéde szerint. |
| 8. | Áronnak pedig szóla az Úr, mondván: |
| 9. | Bort és szeszes italt ne igyatok te és a te fiaid veled, mikor bementek a gyülekezet sátorába, hogy meg ne haljatok, Örökkévaló rendtartás legyen ez a ti nemzetségeitekben, |
| 10. | Hogy különbséget tehessetek a szent és közönséges között, a tiszta és tisztátalan között, |
| 11. | És hogy taníthassátok Izrael fiait mindazokra a rendelésekre, amelyeket az Úr szólott vala nekik Mózes által. |
| 12. | Mózes pedig szóla Áronnak és az ő megmaradt fiainak, Eleázárnak és Ithamárnak: Vegyétek az ételáldozatot, amely megmaradt az Úrnak tűzáldozatiból, és egyétek meg azt kovásztalan kenyerekkel az oltár mellett; mert igen szentséges az. |
| 13. | Azért egyétek azt szent helyen, mert kiszabott részed, és fiaidnak is kiszabott része az az Úrnak tűzáldozatiból, mert így parancsolta nekem. |
| 14. | A meglóbált szegyet pedig, és a felmutatott lapockát egyétek meg tiszta helyen, te és a te fiaid és leányaid is veled, mert kiszabott részül adattak azok neked, s kiszabott részül a te fiaidnak is, Izrael fiainak hálaadó áldozataiból. |
| 15. | A felmutatott lapockát és meglóbált szegyet a tűzáldozat kövérségeivel együtt vigyék be, hogy meglóbálják az Úr előtt, és ez lesz a te kiszabott részed, és veled a te fiaidé örökké, amint megparancsolta vala az Úr. |
| 16. | Azután szorgalmatosan tudakozódék Mózes a bűnáldozatra való bak felől, de íme, elégett vala. Haragra gerjede azért Eleázár és Ithamár ellen, Áronnak megmaradt fiai ellen, mondván: |
| 17. | Miért nem ettétek meg a bűnért való áldozatot a szenthelyen? Hiszen igen szentséges az, és nektek adta azt [az Úr] a gyülekezet vétkének hordozásáért, hogy engesztelést szerezzetek annak az Úr előtt. |
| 18. | Íme, nem vitetett be annak vére a szenthely belsejébe, meg kellett volna azért ennetek a szenthelyen, amint megparancsoltam vala. |
| 19. | Áron pedig szóla Mózesnek: Íme, ma áldozták meg az ő bűnért való áldozatukat és egészen égő áldozatukat az Úr előtt, engem pedig ilyen [keserűségek] értek: Ha megettem volna ma a bűnért való áldozatot, vajon jó lett volna-e az Úr előtt? |
| 20. | Mikor ezt hallotta vala Mózes, jónak tetszék ez neki. |