| 1. | Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván: |
| 2. | Szólj Áronnak és az ő fiainak, hogy tartóztassák meg magukat Izrael fiainak szent adományaitól, hogy meg ne fertőztessék az én szent nevemet azokkal, amiket nekem szentelnek. Én vagyok az Úr. |
| 3. | Mondd meg nekik: Ha valaki a ti nemzetségetekből, a ti összes magzataitok közül hozzájárul a szent dolgokhoz, amelyeket Izrael fiai szentelnek az Úrnak, mikor rajta van az ő tisztátalansága: az ilyen ember irtassék ki énelőlem. Én vagyok az Úr. |
| 4. | Ha valaki az Áron fiai közül poklos vagy magfolyós, a szent dolgokból ne egyék, míg meg nem tisztul. Aki pedig valamely halott által megfertőzöttet illet, vagy valakit, akinek magömlése van, |
| 5. | Vagy ha valaki valamely férget illet, amely által tisztátalanná lesz, vagy embert, akitől tisztátalanná lesz annak valamilyen tisztátalanságához képest: |
| 6. | Az ilyen ember, aki effélét illet, tisztátalan legyen estig, és a szent dolgokból ne egyék, hanem ha megmosta a testét vízzel; |
| 7. | De mikor lemegy a nap, tiszta lesz, és azután ehetik a szent dolgokból, mert az ő eledele az. |
| 8. | Elhullott vagy széttépett állatot ne egyék, hogy tisztátalanná ne legyen általa. Én vagyok az Úr. |
| 9. | Az én rendelésemet pedig megtartsák, hogy bűnbe ne essenek miatta, és meg ne haljanak amiatt, hogy megrontották azt. Én vagyok az Úr, az ő megszentelőjük. |
| 10. | Idegen ember ne egyék szenteltet, a papnak zsellére és bérese se egyék szenteltet. |
| 11. | De ha megvásárol valakit a pap a maga pénzén, az ehetik abból, és aki házánál született: ezek ehetnek az ő eledeléből. |
| 12. | De a pap leánya, ha idegennek lesz [a felesége], nem ehetik a szent áldozatból. |
| 13. | Ha azonban a pap leánya özveggyé lesz vagy elválik, de magzata nincsen, és visszatér az ő atyjának házához, mint leánykorában, akkor ehetik az ő atyjának eledeléből; de idegen nem ehetik abból. |
| 14. | Ha pedig tévedésből eszik valaki szenteltet, tegye ahhoz annak ötödrészét; így adja meg a papnak a szenteltet. |
| 15. | És meg ne fertőztessék Izrael fiainak szent dolgait, amelyeket áldoznak az Úrnak, |
| 16. | Hogy vétkes hamissággal ne terheljék magukat, ha esznek azoknak szent dolgaiból, mert én vagyok az Úr, az ő megszentelőjük. |
| 17. | Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván: |
| 18. | Szólj Áronnak és az ő fiainak, és Izrael minden fiának, és mondd meg nekik: ha valaki Izrael házából és az Izraelben levő jövevények közül felviszi a maga áldozatát, akár fogadásból, akár szabad akaratból, amiket felvisznek az Úrnak egészen égő áldozatul, |
| 19. | Hogy kedvesen fogadtassanak: épek és hímek legyenek, akár tulkok, akár bárányok, akár kecskék. |
| 20. | Amiben pedig fogyatkozás van, abból semmit se áldozzatok, mert nem lesz kedvessé tiérettetek. |
| 21. | És ha valaki hálaáldozattal áldozik az Úrnak, akár fogadásának teljesítésére, akár szabad akaratból, akár tulokféléből, akár juhféléből: ép legyen, hogy kedves legyen; semmi fogyatkozás ne legyen abban. |
| 22. | Vakot, vagy rokkantat, vagy csonkát, vagy fekélyest, vagy viszketegest, vagy varast, ilyeneket ne áldozzatok az Úrnak, és tűzáldozatul ne tegyetek ezekből az oltárra az Úrnak. |
| 23. | Hosszú vagy kurta tagú ökröt, vagy bárányt szabad akaratból való áldozatul vihetsz ugyan, de fogadási áldozatul nem lesz kedves. |
| 24. | Szétnyomott, összezúzott, megszakadt, vagy kimetszett heréjűt se áldozzatok az Úrnak. Se a ti földeteken ne cselekedjétek ezt, |
| 25. | Se idegen ember kezéből ne áldozzatok semmi ilyenből a ti Istenetek eledeléül, mert romlás van bennük, fogyatkozás van bennük: nem fogadtatnak kedvesen érettetek. |
| 26. | Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván: |
| 27. | Borjú, bárány és kecske, ha megelletett, legyen az anyja alatt hét napig, a nyolcadik naptól fogva és azon túl kedves lesz az tűzáldozatul az Úrnak. |
| 28. | De tehenet és juhot, azt és annak fiát ne öljétek meg egy napon. |
| 29. | Hogyha dicsőítő áldozattal áldoztok az Úrnak, úgy áldozzatok, hogy kedvesen fogadtassatok. |
| 30. | Azon a napon egyétek meg, ne hagyjatok abból reggelig. Én vagyok az Úr. |
| 31. | Tartsátok meg azért az én parancsolataimat, és azokat cselekedjétek. Én vagyok az Úr. |
| 32. | És meg ne fertőztessétek az én szent nevemet, hogy megszenteltessem Izrael fiai között. Én vagyok az Úr, a ti megszentelőtök, |
| 33. | Aki kihoztalak titeket Egyiptom földjéből, hogy Istenetek legyek nektek. Én vagyok az Úr. |