Áldás a szófogadóknak

1. Ne csináljatok magatoknak bálványokat, se faragott képet, se oszlopot ne emeljetek magatoknak, se kőszobrokat ne állítsatok fel a ti földeteken, hogy meghajoljatok előtte, mert én vagyok az Úr, a ti Istenetek.
2. Az én szombatjaimat megtartsátok, és az én szenthelyemet tiszteljétek. Én vagyok az Úr.
3. Ha az én rendeléseim szerint jártok, és az én parancsolataimat megtartjátok, és azokat megcselekszitek:
4. Esőt adok nektek idejében, és a föld megadja az ő termését, a mező fája is megtermi gyümölcsét.
5. És a ti csépléstek ott éri a szüretet, és a szüret ott éri a vetést, és elégségig ehetitek kenyereteket, és bátorságosan lakhattok a ti földeteken.
6. Mert békességet adok azon a földön, hogy mikor lefeküsztök, senki fel ne rettentsen; és kipusztítom az ártalmas vadat arról a földről, és fegyver sem megy át a ti földeteken.
7. Sőt, elűzitek ellenségeiteket, és elhullanak előttetek fegyver által.
8. És közületek öten százat elűznek, és közületek százan elűznek tízezret, és elhullanak előttetek a ti ellenségeitek fegyver által.
9. És hozzátok fordulok, és megszaporítlak titeket, és megsokasítlak titeket, és szövetségemet megerősítem veletek.
10. És réginél régibbet ehettek, és az új elől is régit kell kihordanotok.
11. És az én hajlékomat közétek helyezem, és meg nem utál titeket az én lelkem.
12. És közöttetek járok, és a ti Istenetek leszek, ti pedig az én népem lesztek.
13. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek, aki kihoztalak titeket Egyiptom földjéről, hogy ne legyetek azoknak rabjai, és összetörtem a ti igátok szegeit, és egyenesen járattalak titeket.

Átok a szófogadatlanoknak

14. Ha pedig nem hallgattok reám, és mind e parancsolatokat meg nem cselekszitek;
15. És ha megvetitek rendeléseimet, és ha az én végzéseimet megutálja a ti lelketek azáltal, hogy nem cselekszitek meg minden én parancsolatomat, hanem felbontjátok az én szövetségemet:
16. Bizony, azt cselekszem én veletek, hogy rettenetességet bocsátok reátok: a szárazbetegséget és a forrólázt, amelyek szemeket égetnek és lelket epesztenek, és a ti magotokat hiába vetitek el, mert ellenségeitek emésztik meg azt.
17. És kiontom haragomat reátok, hogy elhulljatok a ti ellenségeitek előtt, és uralkodjanak rajtatok a ti gyűlölőitek, és fussatok, mikor senki nem is kerget titeket.
18. Ha pedig ezek után sem hallgattok reám, hétszerte keményebben megostorozlak titeket a ti bűneitekért;
19. És megtöröm a ti megátalkodott kevélységeteket, és olyanná teszem az eget felettetek, mint a vas, a földeteket pedig olyanná, mint a réz.
20. És hiába fogy a ti erőtök, mert földetek nem adja meg az ő termését, s a föld fája sem adja meg az ő gyümölcsét.
21. Ha mégis ellenemre jártok, és nem akartok reám hallgatni: hétszeres csapást borítok reátok a ti bűneitekért.
22. És reátok bocsátom a mezei vadakat, hogy megfosszanak titeket gyermekeitektől, kiirtsák barmaitokat, és elfogyasszanak titeket, hogy pusztákká legyenek a ti utaitok.
23. És ha ezek által sem jobbultok meg, hanem ellenemre jártok,
24. Én is bizony ellenetekre járok, és hétszeresen sújtalak titeket a ti bűneitekért.
25. És hozok reátok bosszuló fegyvert, amely bosszút álljon a szövetség [megrontásáért]. Ha városaitokba gyülekeztek össze, akkor döghalált bocsátok reátok, és az ellenség kezébe adattok.
26. Mikor eltöröm nálatok a kenyérnek botját, tíz asszony süti majd a ti kenyereteket egy kemencében, és megmérve viszik vissza a ti kenyereiteket, és esztek, de nem elégesztek meg.
27. És ha emellett sem hallgattok reám, hanem ellenemre jártok,
28. Én is ellenetekre járok búsult haragomban, és bizony hétszeresen megostorozlak titeket a ti bűneitekért.
29. És megeszitek a ti fiaitok húsát, és megeszitek a ti leányaitok húsát.
30. És lerontom a ti magaslataitokat, és kiirtom a ti naposzlopaitokat, és a ti holttesteiteket bálványaitok holttetemeire hányatom, és megutál titeket az én lelkem.
31. És városaitokat sivataggá teszem; szent helyeiteket is elpusztítom, és nem lesz kedves nekem a ti jóillatú áldozatotok.
32. És elpusztítom [ezt] a földet, hogy álmélkodjanak rajta a ti ellenségeitek, akik letelepednek ebbe.
33. Titeket pedig elszélesztelek a pogány népek közé, és kivont fegyverrel [űzetlek] titeket, és pusztasággá lesz a ti földetek, városaitok pedig sivataggá.
34. Akkor örül a föld az ő szombatjainak az ő pusztaságának egész ideje alatt, ti pedig a ti ellenségeitek földjén lesztek; akkor nyugodni fog a föld, és örül az ő szombatjainak.
35. Pusztaságának egész ideje alatt nyugodni fog, mivelhogy nem nyugodott a ti szombatjaitokon, mikor rajta laktatok.
36. Akik pedig megmaradnak közületek, azoknak szívébe gyávaságot öntök az ő ellenségeiknek földjén, és megkergeti őket a szállongó falevél zörrenése, és futnak, mintha fegyver elől futnának, és elhullanak, ha senki nem kergeti is őket.
37. És egymásra hullanak, mint a fegyver előtt, pedig senki sem kergeti őket, és nem lesz megállásotok a ti ellenségeitek előtt.
38. És elvesztek a pogány népek között, és a ti ellenségeitek földje megemészt titeket.
39. Akik pedig megmaradnak közületek, elsenyvednek az ő hamisságuk miatt a ti ellenségeitek földjén, sőt, az ő atyáiknak hamissága miatt is azokkal együtt elsenyvednek.

Majdan a megtérőknek bocsánat

40. Akkor megvallják az ő hamisságukat, és atyáiknak hamisságát az ő hűtlenségükben, amellyel hűtlenkedtek ellenem, és hogy mivel ellenemre jártak.
41. Bizony, én is ellenükre járok, és beviszem őket az ő ellenségeik földjére; akkor talán megalázódik az ő körülmetéletlen szívük, és akkor az ő bűnüknek büntetését békével szenvedik;
42. Én pedig megemlékezem Jákóbbal kötött szövetségemről, Izsákkal kötött szövetségemről is, Ábrahámmal kötött szövetségemről is megemlékezem, és e földről is megemlékezem.
43. A föld tehát pusztán hagyatik tőlük, és örül az ő szombatjainak, amíg pusztán marad tőlük, ők pedig békével szenvedik bűnüknek büntetését azért, mert megvetették az én ítéleteimet, és megutálta lelkük az én rendeléseimet.
44. De mindamellett is, ha az ő ellenségeik földjén lesznek is, akkor sem vetem meg őket, és nem utálom meg őket annyira, hogy mindenestől elveszítsem őket, felbontván velük való szövetségemet, mert én, az Úr, az ő Istenük vagyok.
45. Sőt megemlékezem érettük az elődökkel kötött szövetségről, akiket kihoztam Egyiptom földjéről, a pogány népek láttára, hogy Istenük legyek nekik. Én vagyok az Úr.
46. Ezek a rendelések, a végzések és a törvények, amelyeket szerzett az Úr ő maga között és Izrael fiai között a Sínai-hegyen Mózes által.