| 1. | Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván: |
| 2. | Szólj Izrael fiainak, és mondd meg nekik: Ha valaki fogadásul a te becslésed szerint való személyeket szentel az Úrnak: |
| 3. | Akkor, ha férfit kell becslened, húszesztendőstől hatvanesztendősig ötven ezüstsiklusra becsüljed, a szent siklus szerint. |
| 4. | Ha pedig asszonyszemély az, harminc siklusra becsüljed. |
| 5. | Ha pedig ötesztendőstől húszesztendősig való, akkor a fiúgyermeket húsz siklusra becsüljed, a leányt pedig tíz siklusra. |
| 6. | Ha pedig egy hónapostól ötesztendősig való, akkor a fiút öt ezüstsiklusra becsüld, a leányt pedig három ezüstsiklusra. |
| 7. | Ha pedig hatvanesztendős és azon felül való, ha férfi, akkor becsüljed tizenöt siklusra, az asszonyszemélyt pedig tíz siklusra. |
| 8. | Ha pedig szegényebb az, mint te becsülted, akkor állassák a pap elé, és becsülje meg azt a pap; aszerint becsülje azt a pap, amilyen módja van a fogadást tevőnek. |
| 9. | Ha pedig [olyan] barom az, amiből áldozni szoktak az Úrnak: mindaz, amit az efféléből ád [valaki] az Úrnak, szent legyen. |
| 10. | Ne adjon mást helyette, és ki ne cserélje azt: jót hitványért vagy hitványat jóért, de ha mégis kicserélne barmot barommal: mind ez, mind az, amivel kicserélte, szent legyen. |
| 11. | Ha pedig valamely tisztátalan barom az, amelyből nem vihetnek áldozatot az Úrnak: állassák azt a barmot a pap elé. |
| 12. | És becsülje meg azt a pap akár jó, akár hitvány, és amint becsüli a pap, úgy legyen. |
| 13. | Ha pedig meg akarja váltani, adja hozzá annak ötödrészét a te becsléseden felül. |
| 14. | És ha valaki az ő házát szenteli az Úrnak szentségül, azt is becsülje meg a pap: akár jó, akár hitvány, és amennyire a pap becsüli azt, úgy maradjon. |
| 15. | Ha pedig az, aki odaszentelte, megváltja az ő házát: akkor adja ahhoz a te becslésed szerint való árnak ötödrészét, és legyen az övé. |
| 16. | És ha valaki az ő mezei birtokából szentel valamit az Úrnak, akkor a mag szerint becsüld meg, [amely abba megy]: egy hómer árpamag után ötven ezüstsiklusra. |
| 17. | Ha a kürtölésnek esztendejétől szenteli oda az ő mezejét, amint becsülted, úgy maradjon. |
| 18. | Ha pedig a kürtölés esztendeje után szenteli oda az ő mezejét, a pap számítsa fel neki az árt az esztendők száma szerint, amelyek hátravannak a kürtölés esztendejéig, és szállíttassék le a te becslésed. |
| 19. | És ha meg akarja váltani a mezőt az, aki odaszentelte, akkor adja ahhoz az általad becsült árnak ötödrészét, és maradjon az övé. |
| 20. | Ha pedig nem váltja meg azt a mezőt, és ha eladja azt a mezőt másvalakinek, többé meg nem válthatja azt. |
| 21. | És az a föld, mikor a kürtölésnek esztendejében felszabadul, az Úrnak szenteltessék, mint valamely [neki] szentelt mező, papok birtokává legyen az. |
| 22. | Ha pedig pénzen vett mezejét, ami nem az ő birtokának mezejéből való, valaki az Úrnak szenteli: |
| 23. | Akkor számolja fel neki a pap a te becslésed szerint való összeget a kürtölés esztendejéig, és adja oda azt, amire te becsülted, azon a napon szentségül az Úrnak. |
| 24. | A kürtölésnek esztendejében visszaszáll a mező arra, akitől vette azt, akinek birtoka volt az a föld. |
| 25. | Minden becslésed pedig a szent siklus szerint legyen; húsz géra legyen a siklus. |
| 26. | Csak elsőszülöttet, amely elsőszülött [úgyis] az Úré, azt ne szenteljen a baromféléből senki, akár borjú, akár bárány, az Úré az. |
| 27. | Ha pedig tisztátalan baromból való az, váltsa meg a te becslésed szerint, és adja hozzá annak ötödrészét; ha pedig nem váltják meg, adassék el a te becslésed szerint. |
| 28. | De semmi, amit valaki teljesen az Úrnak szentelt, mindabból, amije van, akár ember vagy barom, akár mezei birtokából való, el ne adassék, és meg se váltassék; minden, ami teljesen [neki] szenteltetett, igen szentséges az Úrnak. |
| 29. | Senki, aki teljesen az Úrnak szenteltetett az emberek közül, meg ne váltassék, hanem halálra adassék bizonnyal. |
| 30. | A földnek minden tizede, a föld vetéséből, a fa gyümölcséből az Úré; szentség az az Úrnak. |
| 31. | És ha valaki meg akar valamit váltani az ő tizedéből: adja hozzá annak ötödrészét. |
| 32. | És minden tizede a baromnak és juhnak, mindabból, ami a vessző alatt átmegy, a tizedik az Úrnak legyen szentelve. |
| 33. | Ne tudakozódjék, ha jó-e vagy hitvány, és el se cserélje azt; de ha mégis elcseréli azt, akkor az, és amit cserébe adott azért, szent legyen, és meg se váltassék. |
| 34. | Ezek azok a parancsolatok, amelyeket Mózes által parancsolt az Úr Izrael fiainak a Sínai-hegyen. |