1. | Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván: |
2. | Mikor vétkezik valaki, és hűtlenséget követ el az Úr ellen, [tudniillik] eltagadja felebarátjának reá bízott vagy kezébe adott holmiját, vagy megrabolja, vagy zsarolja felebarátját; |
3. | Vagy ha elveszett holmit talált, és eltagadja, vagy valami miatt hamisan esküszik, akármi is az, amit az ember úgy cselekszik, hogy vétkezik vele: |
4. | Mivelhogy azért bűnössé lett és vétkezett, térítse vissza az elrablottat, amit rabolt, vagy a zsaroltat, amit zsarolt, vagy a reá bízottat, ami reá bízatott, vagy az elveszettet, amit megtalált. |
5. | Vagy akármi legyen, amire hamisan esküdött, fizesse meg azt teljes értéke szerint, és hozzátoldva az ötödrészét, adja azt annak, akié volt, bűnbevallásának napján. |
6. | Az ő bűnéért pedig vigyen az Úrnak a nyájból egy ép kost a paphoz, a te becslésed szerint, bűnért való áldozatul. |
7. | Így szerezzen neki engesztelést a pap az Úr előtt, és megbocsáttatik neki mindaz, amit cselekedett és amiben vétkezett. |
8. | Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván: |
9. | Parancsolj Áronnak és az ő fiainak, mondván: Ez az egészen égő áldozat törvénye: Legyen az egészen égő áldozat az oltáron levő tüzelőhelyen egész éjszaka mind reggelig, és az oltárnak tüze égve maradjon azon. |
10. | A pap öltse fel az ő gyolcsruháját, és a gyolcs lábravalót is öltse fel az ő testére, és szedje el a hamut, amivé égette a tűz az égő áldozatot az oltáron, és töltse azt az oltár mellé. |
11. | Azután vesse le azt a ruháját, és öltözzék más ruhába, és vigye ki a hamut a táboron kívül tiszta helyre. |
12. | Az oltáron lévő tűz pedig égve maradjon azon, el ne aludjék, hanem égessen fát rajta a pap minden reggel, és rakja reá az egészen égő áldozatot, és azon füstölögtesse el a hálaáldozat kövérjét [is]. |
13. | A tűz szüntelen égve maradjon az oltáron, és el ne aludjék. |
14. | Ez pedig az ételáldozatnak törvénye: Az Áron fiai áldozzák azt az Úr előtt az oltáron. |
15. | És vegyen valaki közülük az ételáldozat lisztlángjából egy marokkal, és annak olajából is, a tömjént pedig, amely az ételáldozathoz való, mind; és égesse el az oltáron. Annak emlékeztető része kedves illat az Úr előtt. |
16. | Ami pedig megmarad belőle, egyék meg Áron és az ő fiai, kovásztalanul egyék meg, szent helyen, a gyülekezet sátorának pitvarában egyék meg azt. |
17. | Ne süssék [azt] kovásszal, [mert] nekik adtam azt, részükül az én tűzáldozataimból; igen szentséges az, mint a bűnért és vétekért való áldozat. |
18. | Az Áron fiai közül minden férfiú egye azt. Örökkévaló rendtartás legyen ez a ti nemzetségeiteknél az Úrnak tűzáldozatai felől. Valaki illeti azokat, szent legyen. |
19. | Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván: |
20. | Ez Áronnak és az ő fiainak áldozatuk, amelyet az Úrnak áldozzanak, mikor felkenik őket: Egy efa lisztlángnak tizedrésze mindenkor ételáldozatul, fele reggel, fele pedig estve. |
21. | Serpenyőben készíttessék, olajjal összegyúrva vidd el azt, az ételáldozati süteményeket darabokban áldozd az Úrnak kedves illatul. |
22. | Amely pap az ő helyébe kenetik fel az ő fiai közül, az mívelje ezt. Örökkévaló rendtartás ez, az Úrnak mindenestől füstölögtessék el. |
23. | Mert a pap minden ételáldozatának mindenestől meg kell égettetni, nem kell [abból semmit] megenni. |
24. | Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván: |
25. | Szólj Áronnak és az ő fiainak, mondván: Ez a bűnért való áldozat törvénye: amely helyen meg szokták ölni az egészen égő áldozatot, azon a helyen öljék meg a bűnért való áldozatot az Úr előtt; igen szentséges az. |
26. | Amely pap megáldozza azt a bűnért, az egye meg azt, szent helyen egye meg, a gyülekezet sátorának pitvarában. |
27. | Valami annak a húsát érinti, szent legyen, és ha annak véréből valami a ruhájára esik [valakinek], azt, amire a vér esett, mosd meg szent helyen. |
28. | És a cserépedényt, amelyben azt főzték, törjék el; hogyha pedig ércfazékban főzték, súrolják meg, és mossák meg vízzel. |
29. | A papok között minden férfiú eheti azt; igen szentséges az. |
30. | Valamely bűnért való áldozat véréből bevisznek a gyülekezet sátorába a szenthelyen való engesztelés végett, az meg nem ehető: tűzzel égettessék meg. |