A vétekért való áldozat törvényének folytatása

1. Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:
2. Mikor vétkezik valaki, és hűtlenséget követ el az Úr ellen, [tudniillik] eltagadja felebarátjának reá bízott vagy kezébe adott holmiját, vagy megrabolja, vagy zsarolja felebarátját;
3. Vagy ha elveszett holmit talált, és eltagadja, vagy valami miatt hamisan esküszik, akármi is az, amit az ember úgy cselekszik, hogy vétkezik vele:
4. Mivelhogy azért bűnössé lett és vétkezett, térítse vissza az elrablottat, amit rabolt, vagy a zsaroltat, amit zsarolt, vagy a reá bízottat, ami reá bízatott, vagy az elveszettet, amit megtalált.
5. Vagy akármi legyen, amire hamisan esküdött, fizesse meg azt teljes értéke szerint, és hozzátoldva az ötödrészét, adja azt annak, akié volt, bűnbevallásának napján.
6. Az ő bűnéért pedig vigyen az Úrnak a nyájból egy ép kost a paphoz, a te becslésed szerint, bűnért való áldozatul.
7. Így szerezzen neki engesztelést a pap az Úr előtt, és megbocsáttatik neki mindaz, amit cselekedett és amiben vétkezett.

Az égőáldozatról

8. Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:
9. Parancsolj Áronnak és az ő fiainak, mondván: Ez az egészen égő áldozat törvénye: Legyen az egészen égő áldozat az oltáron levő tüzelőhelyen egész éjszaka mind reggelig, és az oltárnak tüze égve maradjon azon.
10. A pap öltse fel az ő gyolcsruháját, és a gyolcs lábravalót is öltse fel az ő testére, és szedje el a hamut, amivé égette a tűz az égő áldozatot az oltáron, és töltse azt az oltár mellé.
11. Azután vesse le azt a ruháját, és öltözzék más ruhába, és vigye ki a hamut a táboron kívül tiszta helyre.
12. Az oltáron lévő tűz pedig égve maradjon azon, el ne aludjék, hanem égessen fát rajta a pap minden reggel, és rakja reá az egészen égő áldozatot, és azon füstölögtesse el a hálaáldozat kövérjét [is].
13. A tűz szüntelen égve maradjon az oltáron, és el ne aludjék.

Az ételáldozatról

14. Ez pedig az ételáldozatnak törvénye: Az Áron fiai áldozzák azt az Úr előtt az oltáron.
15. És vegyen valaki közülük az ételáldozat lisztlángjából egy marokkal, és annak olajából is, a tömjént pedig, amely az ételáldozathoz való, mind; és égesse el az oltáron. Annak emlékeztető része kedves illat az Úr előtt.
16. Ami pedig megmarad belőle, egyék meg Áron és az ő fiai, kovásztalanul egyék meg, szent helyen, a gyülekezet sátorának pitvarában egyék meg azt.
17. Ne süssék [azt] kovásszal, [mert] nekik adtam azt, részükül az én tűzáldozataimból; igen szentséges az, mint a bűnért és vétekért való áldozat.
18. Az Áron fiai közül minden férfiú egye azt. Örökkévaló rendtartás legyen ez a ti nemzetségeiteknél az Úrnak tűzáldozatai felől. Valaki illeti azokat, szent legyen.
19. Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:
20. Ez Áronnak és az ő fiainak áldozatuk, amelyet az Úrnak áldozzanak, mikor felkenik őket: Egy efa lisztlángnak tizedrésze mindenkor ételáldozatul, fele reggel, fele pedig estve.
21. Serpenyőben készíttessék, olajjal összegyúrva vidd el azt, az ételáldozati süteményeket darabokban áldozd az Úrnak kedves illatul.
22. Amely pap az ő helyébe kenetik fel az ő fiai közül, az mívelje ezt. Örökkévaló rendtartás ez, az Úrnak mindenestől füstölögtessék el.
23. Mert a pap minden ételáldozatának mindenestől meg kell égettetni, nem kell [abból semmit] megenni.

A bűnért való áldozatról

24. Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:
25. Szólj Áronnak és az ő fiainak, mondván: Ez a bűnért való áldozat törvénye: amely helyen meg szokták ölni az egészen égő áldozatot, azon a helyen öljék meg a bűnért való áldozatot az Úr előtt; igen szentséges az.
26. Amely pap megáldozza azt a bűnért, az egye meg azt, szent helyen egye meg, a gyülekezet sátorának pitvarában.
27. Valami annak a húsát érinti, szent legyen, és ha annak véréből valami a ruhájára esik [valakinek], azt, amire a vér esett, mosd meg szent helyen.
28. És a cserépedényt, amelyben azt főzték, törjék el; hogyha pedig ércfazékban főzték, súrolják meg, és mossák meg vízzel.
29. A papok között minden férfiú eheti azt; igen szentséges az.
30. Valamely bűnért való áldozat véréből bevisznek a gyülekezet sátorába a szenthelyen való engesztelés végett, az meg nem ehető: tűzzel égettessék meg.