További áldozati törvény

1. Ez pedig a vétekért való áldozatnak törvénye; igen szentséges az.
2. Amely helyen megölik az egészen égő áldozatot, ott öljék meg a vétekért való áldozatot [is], és a vérét hintsék az oltárra körös-körül.
3. A kövérjét pedig áldozzák meg mind, a farkát is, és amely kövér a belet takarja.
4. A két veséjét és a rajtuk lévő kövérséget, amely a véknyaknál van, úgyszintén a májon lévő hártyát a vesékkel együtt szedje ki,
5. És füstölögtesse el azokat a pap az oltáron tűzáldozatul az Úrnak. Vétekért való áldozat ez.
6. A papok között minden férfiú eheti azt, szent helyen egyék meg; igen szentséges az.
7. Amilyen a bűnért való áldozat, olyan a vétekért való áldozat is, egy törvényük van nekik. Azé a papé az, aki engesztelést szerez vele.
8. Ha a pap egészen égő áldozatot áldoz valakiért, az égő áldozat bőre, amelyet megáldoz, azé a papé legyen.
9. Minden ételáldozat is, amelyet kemencében sütnek, és minden, amit rostélyon vagy serpenyőben készítenek, a papé legyen, aki azt áldozta.
10. Az olajjal elegyített és száraz ételáldozat is mind az Áron fiaié legyen közösen, egyiké úgy, mint a másiké.
11. Ez pedig a hálaáldozat törvénye, amelyet áldoznak az Úrnak:
12. Ha dicsőítésül áldozza azt valaki, a dicsőítés áldozatával együtt áldozzék olajjal elegyített kovásztalan lepényeket, és olajjal megkent kovásztalan pogácsákat, és lisztlángból gyúrt, olajjal elegyített lepényeket.
13. A lepényeken kívül kovászos kenyeret is vigyen áldozatául, dicsőítő hálaáldozatával együtt.
14. És mindezekből az áldozatokból áldozzék egyet-egyet az Úrnak felmutatott áldozatul; és legyen azé a papé, aki a hálaáldozatnak vérét elhinti.
15. És az ő dicsőítő hálaáldozatának húsát az ő áldozásának napján egyék meg, ne hagyjon abból reggelig.
16. Hogyha fogadásból vagy szabad akaratból áldozza valaki az ő áldozatát, amely napon áldozza azt, azon a napon egyék meg az ő áldozatát; ami pedig megmarad abból, másnap egyék meg.
17. Ami pedig annak az áldozatnak húsából [tovább is] megmarad, harmadnapon tűzzel égettessék meg.
18. Mert ha az ő hálaadó áldozatának húsából harmadnapon eszik valaki, nem lesz az kedves; aki áldozta azt, annak nem számíttatik az az ő javára, sőt, utálatos lesz; és valaki eszik abból, hordozza az ő vétségének terhét.
19. Azt a húst pedig, amely valami tisztátalanhoz ér, meg ne egyék, [hanem] tűzzel égessék meg. Ami különben a húst illeti, mindenki ehet húst, aki tiszta;
20. De az, aki eszik a békeáldozatnak húsából, amely az Úré, noha az ő tisztátalansága rajta van, az ilyen ember gyomláltassék ki az ő népe közül.
21. Ha valaki akármi tisztátalanhoz ér, tisztátalan emberhez, vagy tisztátalan baromhoz, vagy akármihez, ami tisztátalan utálatosság, és eszik a hálaadó áldozatnak húsából, amely az Úré, gyomláltassék ki az az ember az ő népe közül.
22. Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:
23. Szólj az Izrael fiainak, mondván: Az ökörnek, a báránynak és a kecskének semmi kövérjét meg ne egyétek.
24. A hullott állatnak kövérje és a [vadtól] megszaggatottnak kövérje akármi munkához felhasználható, de enni meg ne egyétek!
25. Mert akárki egyék is az afféle állatoknak kövérjéből, amelyekből tűzáldozatot visznek az Úrnak, az az ember, aki [ilyet] eszik, gyomláltassék ki az ő népe közül.
26. És semmi vért se egyetek meg bármely lakhelyeteken: se madárnak, se baromnak vérét.
27. Valaki megeszik valamiféle vért, az az ember gyomláltassék ki az ő népe közül.
28. Szóla ismét az Úr Mózesnek, és monda:
29. Szólj az Izrael fiainak, mondván: Aki hálaáldozattal áldozik az Úrnak, maga vigye az Úrnak az ő áldozatát az ő hálaáldozatából.
30. A maga keze vigye az Úrnak tűzáldozatát: a kövérjét a szegyével együtt vigye el, a szegyét [azért], hogy meglóbálják azt az Úr előtt.
31. A pap pedig füstölögtesse el azt a kövért az oltáron, a szegye pedig legyen Ároné és az ő fiaié.
32. A jobb lapockát is a papnak adjátok a hálaadó áldozatból, hogy azt felmutassa.
33. Aki Áron fiai közül a hálaáldozat vérét és kövérjét megáldozza, a jobb lapocka annak a része legyen.
34. Mert a meglóbált szegyet és a felmutatott lapockát elveszem Izrael fiaitól az ő hálaadó áldozataikból, és adom azokat Áron papnak és az ő fiainak, örökre kiszabott részül, az Izrael fiaitól.
35. Ez az Áron felkenetési része és az ő fiainak felkenetési része az Úrnak tűzáldozataiból a naptól fogva, amelyen előállítá őket, hogy papi szolgálatot tegyenek az Úrnak;
36. Amelyet parancsolt az Úr, hogy adják nekik az Izrael fiai, amely napon felkente őket, örökre kiszabott részül az ő nemzetségükben.
37. Ez az egészen égő áldozatnak, az ételáldozatnak, a bűnért és a vétekért való áldozatnak, a felavatási áldozatnak és a hálaáldozatnak törvénye,
38. Amelyet parancsolt az Úr Mózesnek a Sínai-hegyen, amely napon parancsolta az Izrael fiainak a Sínai-pusztában, hogy áldozzanak az Úrnak.