1. | És lőn, mikor ő imádkozék egy helyen, minekutána elvégezte, monda neki egy az ő tanítványai közül: Uram, taníts minket imádkozni, miképpen János is tanította az ő tanítványait! |
2. | Monda pedig nekik: Mikor imádkoztok, [ezt] mondjátok: Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved! Jöjjön el a te országod! Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen e földön is! |
3. | A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk naponként! |
4. | És bocsásd meg nekünk a mi bűneinket, mert mi is megbocsátunk mindeneknek, akik nekünk adósok! És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg minket a gonosztól! |
5. | És monda nekik: Ki az közületek, akinek barátja van, és ahhoz megy éjfélkor, és ezt mondja neki: Barátom, adj nekem kölcsön három kenyeret, |
6. | Mert az én barátom énhozzám jött az útról, és nincs mit adjak ennie, |
7. | Az pedig onnét belülről felelvén, ezt mondaná: Ne bánts engem; immár az ajtó be van zárva, és az én gyermekeim velem vannak az ágyban, nem kelhetek fel, és nem adhatok neked! |
8. | Mondom nektek, ha azért nem fog is felkelni és adni neki, mert az barátja, de annak tolakodása miatt felkél és ad neki, amennyi kell. |
9. | Én is mondom nektek: Kérjetek és megadatik nektek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik nektek! |
10. | Mert aki kér, mind kap; és aki keres, talál; és a zörgetőnek megnyittatik. |
11. | Melyik atya pedig az közületek, akitől a fia kenyeret kér, [és] ő talán követ ad neki, vagy ha halat, vajon a hal helyett kígyót ad-e neki? |
12. | Avagy ha tojást kér, vajon skorpiót ad-e neki? |
13. | Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ad a ti mennyei Atyátok Szent Lelket azoknak, akik tőle kérik! |
14. | És ördögöt űz vala ki, mely néma vala. És lőn, mikor kiment az ördög, megszólala a néma, és csodálkozék a sokaság. |
15. | Némelyek pedig azok közül mondának: A Belzebúb által, az ördögök fejedelme által űzi ki az ördögöket. |
16. | Mások meg, kísértvén őt, mennyei jelt kívánának tőle. |
17. | Ő pedig tudván azoknak gondolatát, monda nekik: Minden ország, amely magával meghasonlik, elpusztul; és ház a házzal ha [meghasonlik], leomlik. |
18. | És a Sátán is, ha ő magával meghasonlik, mi módon állhat meg az ő országa? mert azt mondjátok, hogy én a Belzebúb által űzöm ki az ördögöket. |
19. | És ha én a Belzebúb által űzöm ki az ördögöket, a ti fiaitok ki által űzik ki? Annak okáért ők maguk lesznek a ti bíráitok. |
20. | Ha pedig Isten ujjával űzöm ki az ördögöket, kétség nélkül elérkezett hozzátok az Isten országa. |
21. | Mikor az erős fegyveres őrzi az ő palotáját, amije van, békességben van. |
22. | De mikor a nálánál erősebb reá jövén legyőzi őt, minden fegyverét elveszi, melyhez bízott, és amit tőle zsákmányol, elosztja. |
23. | Aki velem nincs, ellenem van; és aki velem nem takar, tékozol. |
24. | Mikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélkül való helyeken jár, nyugalmat keresvén, és mikor nem talál, [ezt] mondja: Visszatérek az én házamba, ahonnét kijöttem. |
25. | És [oda]menvén, kisöpörve és felékesítve találja azt. |
26. | Akkor elmegy, és maga mellé vesz más hét lelket, magánál gonoszabbakat, és bemenvén ott lakoznak; és annak az embernek utolsó állapota gonoszabb lesz az elsőnél. |
27. | Lőn pedig mikor ezeket mondá, fölemelvén szavát egy asszony a sokaság közül, monda neki: Boldog méh, amely téged hordozott, és az emlők, melyeket szoptál! |
28. | Ő pedig monda: Sőt, inkább boldogok, akik hallgatják az Istennek beszédét, és megtartják azt! |
29. | Mikor pedig a sokaság hozzá gyülekezék, kezdé mondani: E nemzetség gonosz: jelt kíván, de jel nem adatik neki, hanem ha Jónás prófétának ama jele; |
30. | Mert miképpen Jónás jelül volt a ninivebelieknek, azonképpen lesz az Embernek Fia is e nemzetségnek. |
31. | A Délnek királynéasszonya felkél majd az ítéletkor e nemzetség férfiaival, és kárhoztatja őket, mert ő eljött a földnek széléről, hogy hallhassa Salamon bölcsességét; és íme, nagyobb van itt Salamonnál. |
32. | Ninive férfiai az ítéletkor együtt támadnak majd fel e nemzetséggel, és kárhoztatják ezt, mivelhogy ők megtértek a Jónás prédikálására; és íme, nagyobb van itt Jónásnál. |
33. | Senki pedig, ha gyertyát gyújt, nem teszi rejtekbe, sem a véka alá, hanem a gyertyatartóba, hogy akik bemennek, lássák a világosságot. |
34. | A testnek lámpása a szem: ha azért a te szemed őszinte, a te egész tested is világos lesz, ha pedig [a te szemed] gonosz, a te tested is sötét. |
35. | Meglásd azért, hogy a világosság, mely tebenned van, sötétség ne legyen. |
36. | Annak okáért ha a te egész tested világos, és semmi részében sincs homályosság, olyan világos lesz egészen, mint mikor a lámpás megvilágosít téged az ő világosságával. |
37. | Beszéd közben pedig kéré őt egy farizeus, hogy ebédeljen nála. Bemenvén azért, leüle enni. |
38. | A farizeus pedig mikor [ezt] látta, elcsodálkozék, hogy ebéd előtt előbb nem mosdott meg. |
39. | Monda pedig az Úr neki: Ti, farizeusok, jóllehet a pohárnak és tálnak külső részét megtisztítjátok, de a belsőtök rakva ragadománnyal és gonoszsággal. |
40. | Bolondok, aki azt teremtette, ami kívül van, nem ugyanaz teremtette-e azt is, ami belül van? |
41. | Csak adjátok alamizsnául, ami benne van, és minden tiszta lesz nektek. |
42. | De jaj nektek, farizeusok, mert megadjátok a dézsmát a mentától, rutától és minden paréjtól, de hátrahagyjátok az ítéletet és az Isten szeretetét: pedig ezeket kellene cselekedni, és amazokat sem elhagyni! |
43. | Jaj nektek, farizeusok, mert szeretitek az elölülést a gyülekezetekben, és a piacokon való köszöntéseket. |
44. | Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert olyanok vagytok, mint a sírok, amelyek nem látszanak, és az emberek, akik azokon járnak, nem tudják. |
45. | Felelvén pedig egy a törvénytudók közül, monda neki: Mester, mikor ezeket mondod, minket is bántasz. |
46. | Ő pedig monda: Jaj nektek is, törvénytudók, mert elhordozhatatlan terhekkel terhelitek meg az embereket, de ti magatok egy ujjatokkal sem illetitek azokat a terheket! |
47. | Jaj nektek, mert ti építitek a próféták sírjait, a ti atyáitok pedig megölték őket. |
48. | Tehát bizonyságot tesztek és jóváhagyjátok atyáitok cselekedeteit; mert azok megölték őket, ti pedig építitek sírjaikat. |
49. | Ezért mondta az Isten bölcsessége is: Küldök őhozzájuk prófétákat és apostolokat, és azok közül [némelyeket] megölnek, és [némelyeket] elüldöznek; |
50. | Hogy számon kéressék e nemzetségtől minden próféták vére, mely e világ fundamentumának felvettetésétől fogva kiontatott, |
51. | Az Ábel vérétől fogva mind a Zakariás véréig, ki elveszett az oltár és a templom között: bizony mondom nektek, számon kéretik e nemzetségtől. |
52. | Jaj nektek, törvénytudók, mert elvettétek a tudománynak kulcsát: ti magatok nem mentetek be, és akik be akartak menni, azokat meggátoltátok. |
53. | Mikor pedig ezeket mondá nekik, az írástudók és farizeusok kezdének felette igen ellene állani, és őt sok dolog felől kikérdezgetni, |
54. | Ólálkodván őutána, és igyekezvén valamit az ő szájából kikapni, hogy vádolhassák őt. |