Online Biblia

Krisztus megkenetése Bethániában

1.	Két nap múlva pedig húsvét vala, és a kovásztalan kenyerek ünnepe. És a főpapok és az írástudók tanakodnak vala, hogy csalárdsággal mi módon fogják meg és öljék meg őt.
2.	Mert azt mondják vala: Ne az ünnepen, hogy a nép fel ne zendüljön.
3.	Mikor pedig Betániában, a poklos Simon házánál vala, amint asztalhoz üle, egy asszony méne oda, akinél alabástromedény vala valódi és igen drága nárdusolajjal; és eltörvén az alabástromedényt, kitölté [azt] az ő fejére.
4.	Némelyek pedig háborognak vala maguk között, és mondának: Mire való volt az olajnak ez a tékozlása?
5.	Mert el lehetett volna azt adni háromszáz pénznél is többért, és odaadni a szegényeknek. És zúgolódnak vala ellene.
6.	Jézus pedig monda: Hagyjatok békét neki, miért bántjátok őt? Jó dolgot cselekedett énvelem.
7.	Mert a szegények mindenkor veletek lesznek, és amikor csak akarjátok, jót tehettek velük; de én nem leszek mindenkor veletek.
8.	Ő, ami tőle telt, azt tevé: előre megkente az én testemet a temetésre.
9.	Bizony mondom nektek: Valahol csak prédikálják ezt az evangéliumot az egész világon, amit ez az asszony cselekedett, azt is hirdetni fogják az ő emlékezetére.
10.	Akkor Júdás, az iskariótes, egy a tizenkettő közül, elméne a főpapokhoz, hogy őt azoknak elárulja.
11.	Azok pedig, amint meghallák, örvendezének, és ígérék, hogy pénzt adnak neki. Ő pedig keresi vala, mi módon árulhatná el őt jó alkalommal.

Páska, és az úrvacsora szereztetése

12.	És a kovásztalan kenyerek ünnepének első napján, mikor a húsvéti bárányt vágják vala, mondának neki az ő tanítványai: Hol akarod, hogy elmenvén megkészítsük, hogy megehesd a húsvéti bárányt?
13.	Akkor elkülde kettőt az ő tanítványai közül, és monda nekik: Menjetek el a városba, és egy ember jő előtökbe, aki egy korsó vizet visz; kövessétek őt!
14.	És ahová bemegy, mondjátok a házigazdának: A Mester kérdi: hol van az a szállás, ahol megeszem az én tanítványaimmal a húsvéti bárányt?
15.	És ő mutat nektek egy nagy vacsoráló házat berendezve, készen: ott készítsétek el nekünk.
16.	Elmenének azért az ő tanítványai, és jutának a városba, és úgy találák, amint nekik megmondotta, és elkészíték a húsvéti bárányt.
17.	Mikor pedig este lőn, odaméne a tizenkettővel.
18.	És amikor leülnek és esznek vala, monda Jézus: Bizony mondom nektek, egy közületek elárul engem, aki velem eszik.
19.	Ők pedig kezdének szomorkodni, és neki egyenként mondani: Csak nem én? A másik is: Csak nem én?
20.	Ő pedig felelvén, monda nekik: Egy a tizenkettő közül, aki velem együtt márt a tálba.
21.	Az Embernek Fia jóllehet elmegy, amint meg van írva felőle, de jaj annak az embernek, aki az Embernek Fiát elárulja; jobb lenne annak az embernek, ha nem született volna.
22.	És mikor ők evének, vévén Jézus a kenyeret, és hálákat adván, megtöré és adá nekik, mondván: Vegyétek, egyétek; ez az én testem.
23.	És vévén a poharat, [és] hálákat adván, adá nekik; és ivának abból mindnyájan,
24.	És monda nekik: Ez az én vérem, az új szövetség [vére], amely sokakért kiontatik.
25.	Bizony mondom nektek, nem iszom többé a szőlőtőnek gyümölcséből mind ama napig, amikor mint újat iszom azt az Isten országában.
26.	És dicséretet énekelve kimenének az Olajfák hegyére.
27.	És monda nekik Jézus: Ezen az éjszakán mindnyájan megbotránkoztok bennem, mert meg van írva: Megverem a pásztort, és elszélednek a juhok.
28.	De feltámadásom után előttetek fogok felmenni Galileába.
29.	Péter pedig monda neki: Ha mindnyájan megbotránkoznak is, de én nem.
30.	És monda neki Jézus: Bizony mondom neked, hogy ma, ezen az éjszakán, mielőtt a kakas kétszer szólna, háromszor tagadsz meg engem.
31.	Ő pedig annál inkább erősíti vala: Ha veled együtt kell is meghalnom, semmiképpen meg nem tagadlak téged. Hasonlóképpen szólanak vala a többiek is.

Gyötrődés a Gecsemáné kertjében

32.	És menének ama helyre, amelynek Gecsemáné a neve; és monda az ő tanítványainak: Üljetek le itt, amíg imádkozom.
33.	És maga mellé vevé Pétert, és Jakabot, és Jánost, és kezde rettegni és gyötrődni.
34.	És monda nekik: Szomorú az én lelkem mindhalálig; maradjatok itt, és vigyázzatok.
35.	És egy kevéssé előremenvén, a földre esék, és imádkozék, hogy ha lehetséges, múljék el tőle ez az óra,
36.	És monda: Abba, Atyám! Minden lehetséges neked. Vidd el tőlem ezt a poharat; mindazáltal ne az én akaratom [legyen meg], hanem a tied!
37.	Azután visszatére, és aluva találá őket, és monda Péternek: Simon, alszol? Nem bírtál egy óráig vigyázni?
38.	Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne jussatok; a lélek ugyan kész, de a test erőtlen.
39.	És ismét elmenvén, imádkozék, ugyanazon szavakkal szólván.
40.	Amikor pedig visszatére, ismét aluva találá őket, mert a szemeik megnehezedtek vala, és nem tudták mit feleljenek neki.
41.	Harmadszor is jöve, és monda nekik: Aludjatok immár és nyugodjatok! Elég, eljött az óra; íme, az Embernek Fia a bűnösök kezébe adatik.
42.	Keljetek föl, menjünk: íme, elközelgett, aki engem elárul.

Jézus elfogatása

43.	És mindjárt, még mikor ő szól vala, eljöve Júdás, egy a tizenkettő közül, és vele együtt nagy sokaság, fegyverekkel és botokkal, a főpapoktól, az írástudóktól és a vénektől.
44.	Az ő elárulója pedig jelt ada nekik, mondván: Akit megcsókolok majd, ő az: fogjátok meg azt, és vigyétek el biztonsággal!
45.	És odajutván, azonnal hozzá méne, és monda: Mester! Mester! És megcsókolá őt.
46.	Azok pedig ráveték kezeiket, és megfogák őt.
47.	De egy az ott állók közül az ő szablyáját kivonván, a főpap szolgájához csapa, és levágá annak fülét.
48.	Jézus pedig felelvén, monda nekik: Mint egy rablóra, úgy jöttetek-e rám fegyverekkel és botokkal, hogy megfogjatok engem?!
49.	Naponta nálatok valék a templomban tanítva, és nem fogtatok meg engem; de [szükség], hogy az Írások beteljesedjenek.
50.	Akkor elhagyván őt, mindnyájan elfutának.
51.	Egy ifjú pedig követé őt, akinek testét csak egy gyolcsing takarta; és megfogák őt az ifjak.
52.	De ő otthagyva az ingét, meztelenül elszalada tőlük.
53.	És vivék Jézust a főpaphoz. És odagyűlének mindnyájan a főpapok, a vének és az írástudók.
54.	Péter pedig távolról követé őt, be egészen a főpap udvaráig; és ott üle a szolgákkal, és melegszik vala a tűznél.

Kihallgatás, vallomás és szenvedés Kajafás előtt

55.	A főpapok pedig és az egész tanács bizonyságot keresnek vala Jézus ellen, hogy megölhessék őt, de nem találnak vala.
56.	Mert sokan tesznek vala [ugyan] hamis tanúbizonyságot ellene, de a bizonyságtételek nem valának megegyezők.
57.	És némelyek fölkelének, és hamis tanúbizonyságot tőnek ellene, mondván:
58.	Mi hallottuk, mikor ezt mondá: Én lerontom ezt a kézzel csinált templomot, és három nap alatt mást építek, amely nem kézzel csináltatott.
59.	De még így sem vala egyező az ő bizonyságtételük.
60.	Akkor a főpap odaállván a középre, megkérdé Jézust, mondván: Semmit sem felelsz-e? Miféle bizonyságot tesznek ezek teellened?
61.	Ő pedig hallgat vala, és semmit sem felele. Ismét megkérdezé őt a főpap, és monda neki: Te vagy-e a Krisztus, az áldott [Isten] Fia?
62.	Jézus pedig monda: Én vagyok. És meglátjátok majd az Embernek Fiát ülni a hatalomnak jobbján, és eljőni az ég felhőivel.
63.	A főpap pedig megszaggatván ruháit, monda: Mi szükségünk van még tanúkra?
64.	Hallátok a káromlást. Mi tetszik nektek? Azok pedig halálra méltónak ítélték őt mindnyájan.
65.	És kezdék őt némelyek köpdösni, és az ő orcáját elfedni, és őt öklözni, és mondani neki: Prófétálj! A szolgák pedig arcul csapdossák vala őt.

Péter bűne és bűnbánata

66.	Amint pedig Péter lent vala az udvarban, odajöve egy a főpap szolgálói közül,
67.	És meglátván Pétert, amint melegszik vala, rátekintvén, monda: Te is a názáreti Jézussal valál!
68.	Ő pedig megtagadá, mondván: Nem ismerem, s nem is értem, mit mondasz. És kiméne a tornácra; és a kakas megszólala.
69.	A szolgáló pedig meglátva őt, kezdé ismét mondani az ott állóknak: Ez közülük való.
70.	Ő pedig ismét megtagadá. De kevés idő múlva az ott állók ismét mondják vala Péternek: Bizony közülük való vagy, mert galileabeli is vagy, és a beszéded [is] hasonló.
71.	Ő pedig kezde átkozódni és esküdözni, hogy: Nem ismerem azt az embert, akiről beszéltek.
72.	És másodszor szóla a kakas. És Péternek eszébe juta a beszéd, amelyet neki Jézus mondott vala, hogy mielőtt a kakas kétszer szólana, háromszor megtagadsz engem. És sírva fakada.

Előző

Következő