A gutaütöttről

1. Napok múlva pedig ismét beméne Kapernaumba, és meghallák, hogy otthon van.
2. És azonnal sokan összegyülekezének annyira, hogy még az ajtó elébe sem fértek; és hirdeté nekik az igét.
3. És jövének hozzá egy gutaütöttet hozva, akit négyen emelnek vala.
4. És mivel a sokaság miatt nem férkőzhettek azzal őhozzá, megbonták ama [háznak] fedelét, ahol ő vala, és rést törvén, leereszték a nyoszolyát, amelyben a gutaütött feküdt.
5. Jézus pedig azoknak hitét látván, monda a gutaütöttnek: Fiam, megbocsáttattak neked a te bűneid.
6. Valának pedig [ott] némely írástudók, akik ott ülnek vala, szívükben [így] okoskodván:
7. Mi dolog, hogy ez ilyen káromlásokat szól? Ki bocsáthatja meg a bűnöket, hanemha egyedül az Isten?
8. És Jézus azonnal észrevevé az ő lelkével, hogy [azok] magukban így okoskodnak, és monda nekik: Miért gondoljátok ezeket a ti szívetekben?
9. Mi könnyebb, [azt] mondanom-e a gutaütöttnek: Megbocsáttattak neked a te bűneid, vagy [ezt] mondanom: Kelj fel, vedd fel a te nyoszolyádat, és járj?
10. Hogy pedig megtudjátok, hogy az Ember Fiának van hatalma e földön a bűnöket megbocsátani, monda a gutaütöttnek:
11. Mondom neked, kelj föl, vedd fel a te nyoszolyádat, és eredj haza!
12. Az pedig azonnal fölkele, és felvévén nyoszolyáját, kiméne mindenkinek láttára; úgyhogy mindenki elálmélkodék, és dicsőíté az Istent, [ezt] mondván: Sohasem láttunk ilyet!

Máté elhívatása

13. És ismét kiméne a tenger mellé, és az egész sokaság megy vala őhozzá, és ő tanítja vala őket.
14. És amikor tovaméne, meglátá Lévit, az Alfeus fiát, aki a vámszedő helyen ül vala, és monda neki: Kövess engemet! És felkelvén, követi vala őt.
15. És lőn, amikor ő ennek házában asztalhoz üle, a vámszedők és bűnösök is sokan odaülnek vala Jézussal és az ő tanítványaival; mert sokan valának, és követék őt.
16. És amikor látták az írástudók és a farizeusok, hogy együtt eszik a vámszedőkkel és bűnösökkel, mondának az ő tanítványainak: Mi dolog, hogy a vámszedőkkel és a bűnösökkel eszik és iszik?
17. És amikor ezt hallja vala Jézus, monda nekik: Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek; nem azért jöttem, hogy igazakat, hanem hogy bűnösöket hívjak megtérésre.

A bőjtről

18. A János és a farizeusok tanítványai pedig böjtölnek vala. Odamenének azért, és mondának neki: Mi az oka, hogy Jánosnak és a farizeusoknak tanítványai böjtölnek, a te tanítványaid pedig nem böjtölnek?
19. Jézus pedig monda nekik: Avagy böjtölhet-e a vőlegény násznépe, amíg velük van a vőlegény? Ameddig a vőlegény velük van, nem böjtölhetnek.
20. De jőnek majd napok, amikor elvétetik tőlük a vőlegény, és akkor böjtölni fognak azokon a napokon.
21. Senki sem varr pedig új posztóból foltot ó ruhára, máskülönben ami [azt] kitoldaná, [még] kiszakít belőle, az új a régiből, és nagyobb szakadás lesz.
22. És senki sem tölt új bort régi tömlőkbe, különben az új bor a tömlőket szétszakítja, a bor is kiömlik, a tömlők is elpusztulnak; hanem az új bort új tömlőkbe kell tölteni.

Kalásztépés szombatnapon

23. És lőn, hogy szombatnapon a vetések közt megy vala által, és az ő tanítványai mentükben a kalászokat kezdék vala szaggatni.
24. Ekkor a farizeusok mondának neki: Íme, miért művelik azt szombatnapon, amit nem szabad?
25. Ő pedig monda nekik: Sohasem olvastátok-e, mit művelt Dávid, mikor megszűkült és megéhezett vala társaival egybe?
26. Mi módon ment be az Isten házába az Abiátár főpap idejében, és ette meg a szent kenyereket, amelyeket nem szabad megenni, csak a papoknak, és adott a társainak is?
27. És monda nekik: A szombat lőn az emberért, nem az ember a szombatért.
28. Annak okáért az Embernek Fia a szombatnak is ura.