| 1. | Most azért nektek szól ez a parancsolat, ti papok! |
| 2. | Ha meg nem hallgatjátok, és ha nem veszitek szívetekre, hogy dicsőséget adjatok az én nevemnek, azt mondja a Seregeknek Ura, átkot bocsátok reátok, és elátkozom a ti áldásotokat; bizony elátkozom azt, ha nem veszitek szívetekre! |
| 3. | Íme, én megrontom a ti vetni való magotokat, és szemetet szórok orcáitokba, a ti ünnepléseteknek szemetjét, és ahhoz hordanak ki titeket. |
| 4. | És megtudjátok, hogy azért adtam nektek e parancsolatot, hogy szövetségem legyen a Lévivel, azt mondja a Seregeknek Ura. |
| 5. | Szövetségem volt vele életre és békességre, és félelmül adtam azt neki, és félt engemet, és megalázta magát az én nevem előtt. |
| 6. | Igazság törvénye volt az ő szájában, és nem találtatott álnokság az ő ajkaiban; békességben és egyenességgel járt velem, és sokakat megtérített a bűnből. |
| 7. | Mert a papnak ajkai őrzik a tudományt, és az ő szájából törvényt várnak, mivel a Seregek Urának követe ő. |
| 8. | De ti elhajlottatok ez útról, sokakat megbotránkoztattatok a törvénnyel, felbontottátok Lévi szövetségét, azt mondja a Seregeknek Ura. |
| 9. | Azért én is szidalmasakká tettelek titeket és utálatosakká az egész nép előtt, amiatt, hogy meg nem őriztétek az én utamat, hanem személyválogatók voltatok a törvénnyel. |
| 10. | Nem egy atyánk van-e mindnyájunknak? Nem egy Isten teremtett-e minket? Miért csalja hát ki-ki az ő felebarátját, megrontván a mi atyáink szövetségét? |
| 11. | Hűtlenné lett Júda, és utálatosság támadt Izraelben és Jeruzsálemben, mert megfertőztette Júda az Úrnak szentségét, amelyet ő szeret, és idegen istennek leányát vette el. |
| 12. | Elveszt az Úr mindenkit, aki ezt cselekszi, a vigyázót és a felelőt a Jákób sátraiból, még ha áldozatot visz is a Seregek Urának. |
| 13. | És ezt is cselekszitek: betöltitek az Úr oltárát könnyhullatással, sírással és kesergéssel, hogy ne tekintsen többé az ételáldozatra, és ne fogadjon el szívességet a ti kezetekből. |
| 14. | És azt mondjátok: Miért? Azért, mert az Úr tett bizonyságot közted és a te ifjúságod felesége közt, akit te megcsaltál, holott társad és szövetséges feleséged! |
| 15. | Nem tett ilyet egy sem, akinek még volt lelke. És mit keresett az az egy? Istentől való magvat. Őrizzétek meg azért a ti lelketeket, és a ti ifjúságotok feleségét meg ne csaljátok! |
| 16. | Mert gyűlölöm az elbocsátást, ezt mondja az Úr, Izraelnek Istene, és [azt], aki ruhájára kegyetlenséget borít, azt mondja a Seregeknek Ura. Őrizzétek meg azért lelketeket, és ne csalárdkodjatok! |
| 17. | Elfárasztottátok az Urat beszédeitekkel, és azt mondjátok: Mivel fárasztottuk el? Azzal, hogy azt mondjátok: Minden gonosztevő jó az Úr szemeiben, és gyönyörködik ő azokban; vagy: Hol van az ítéletnek Istene? |