Krisztus a szombati kalásztépést és gyógyítást védi

1. Abban az időben a vetéseken át haladt Jézus szombatnapon, tanítványai pedig megéheztek, és kezdték a kalászokat tépni és enni.
2. Látván pedig [ezt] a farizeusok, mondának neki: Íme, a te tanítványaid azt cselekszik, amit nem szabad szombatnapon cselekedni.
3. Ő pedig monda nekik: Nem olvastátok-e, mit cselekedett Dávid, mikor megéhezett vala ő, és akik vele valának?
4. Hogyan ment be az Isten házába, és ette meg a szentelt kenyereket, amelyeket nem vala szabad megennie neki, sem azoknak, akik ővele valának, hanem csak a papoknak?
5. Vagy nem olvastátok-e a törvényben, hogy szombatnapon megtörik a papok a szombatot a templomban, és nem vétkeznek?
6. Mondom pedig nektek, hogy a templomnál nagyobb van itt.
7. Ha pedig tudnátok, mi ez: Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot, nem kárhoztattátok volna az ártatlanokat.
8. Mert a szombatnak is Ura az Embernek Fia.
9. És távozván onnan, méne az ő zsinagógájukba.
10. És íme, vala [ott] egy elszáradt kezű ember. És megkérdék őt, mondván ha szabad-e szombatnapon gyógyítani, hogy vádolhassák őt.
11. Ő pedig monda nekik: Kicsoda közületek az az ember, akinek van egy juha, és ha az szombatnapon a verembe esik, meg nem ragadja, és ki nem vonja azt?
12. Mennyivel drágább pedig az ember a juhnál! Szabad tehát szombatnapon jót cselekedni.
13. Akkor monda annak az embernek: Nyújtsd ki a kezedet! És kinyújtá, és olyan éppé lőn, mint a másik.
14. A farizeusok pedig kimenvén, tanácsot tartának ellene, hogyan veszíthetnék el őt.
15. Jézus pedig észrevévén ezt, eltávozék onnan. És követé őt nagy sokaság, és ő meggyógyítja vala mindnyájukat.
16. És megfenyegeté őket, hogy őt ismertté ne tegyék,
17. Hogy beteljesedjék Ésaiás próféta mondása, aki így szólt:
18. Íme, az én szolgám, akit választottam, az én szerelmesem, akiben az én lelkem kedvét lelé; lelkemet adom őbelé, és ítéletet hirdet a pogányoknak.
19. Nem verseng és nem kiált, az utcákon senki nem hallja szavát.
20. A megrepedezett nádat nem töri el, és a pislogó gyertyabelet nem oltja ki, mígnem diadalomra viszi az ítéletet.
21. És az ő nevében reménykednek majd a pogányok.

Jézus ördöngőst gyógyít, a farizeusok istenkáromlását feddi és a jelkívánást visszautasítja

22. Akkor egy vak és néma ördöngöst hoztak őeléje, és meggyógyítá azt annyira, hogy a vak és néma mind beszél, mind lát vala.
23. És elálmélkodék az egész sokaság, és monda: Vajon nem ez-e Dávidnak ama Fia?
24. A farizeusok pedig ezt hallván, mondának: Ez nem űzi ki az ördögöket, hanemha Belzebubbal, az ördögök fejedelmével.
25. Jézus pedig, tudva az ő gondolataikat, monda nekik: Minden ország, amely magával meghasonlik, elpusztul, és egy város vagy háznép sem állhat meg, amely meghasonlik magával.
26. Ha pedig a Sátán a Sátánt űzi ki, önmagával hasonlott meg; mi módon állhat meg tehát az ő országa?
27. És ha én Belzebub által űzöm ki az ördögöket, a ti fiaitok ki által űzik ki? Azért ők maguk lesznek a ti bíráitok.
28. Ha pedig én Istennek Lelke által űzöm ki az ördögöket, akkor kétség nélkül elérkezett hozzátok az Isten országa.
29. Avagy mi módon mehet be valaki a hatalmasnak házába, és rabolhatja el annak kincseit, hanemha megkötözi előbb a hatalmast, és akkor rabolja ki annak házát?
30. Aki velem nincsen, ellenem van, és aki velem nem gyűjt, tékozol.
31. Azt mondom azért nektek: Minden bűn és káromlás megbocsáttatik az embereknek, de a Lélek káromlása nem bocsáttatik meg az embereknek.
32. Még aki az Ember Fia ellen szól, annak is megbocsáttatik; de aki a Szent Lélek ellen szól, annak sem ezen, sem a másvilágon meg nem bocsáttatik.
33. Vagy legyetek jó fák, és teremjetek jó gyümölcsöt, vagy legyetek romlott fák, és teremjetek romlott gyümölcsöt; mert gyümölcséről ismerik meg a fát.
34. Mérges kígyóknak fajzatai, mi módon szólhattok jókat, holott gonoszak vagytok? Mert a szívnek teljességéből szól a száj.
35. A jó ember az ő szívének jó kincseiből hozza elő a jókat; és a gonosz ember az ő [szívének] gonosz kincseiből hozza elő a gonoszokat.
36. De mondom nektek: Minden hivalkodó beszédért, amit beszélnek az emberek, számot adnak majd az ítélet napján.
37. Mert a te beszédeidből ismertetel igaznak, és a te beszédeidből ismertetel hamisnak.
38. Ekkor felelének neki némelyek az írástudók és farizeusok közül, mondván: Mester, jelt akarnánk látni tetőled.
39. Ő pedig felelvén, monda nekik: E gonosz és parázna nemzetség jelt kíván; és nem adatik jel neki, hanemha Jónás prófétának jele.
40. Mert amiképpen Jónás három éjjel és három nap volt a cethal gyomrában, azonképpen az Embernek Fia is három nap és három éjjel lesz a föld gyomrában.
41. Ninive férfiai az ítéletkor együtt támadnak majd fel ezzel a nemzetséggel, és kárhoztatják ezt, mivelhogy ők megtértek a Jónás prédikálására; és íme, nagyobb van itt Jónásnál.
42. Délnek királynéasszonya felkél majd az ítéletkor e nemzetséggel együtt, és kárhoztatja ezt, mert ő eljött a földnek széléről, hogy hallhassa a Salamon bölcsességét; és íme, nagyobb van itt Salamonnál.
43. Mikor pedig a tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélkül való helyeken jár, nyugalmat keresve, és nem talál.
44. Akkor ezt mondja: Visszatérek az én házamba, ahonnét kijöttem. És odamenvén, üresen, kisöpörve és fölékesítve találja [azt].
45. Akkor elmegy, és vesz maga mellé más hét lelket, gonoszabbakat ő magánál, és bemenvén, ott lakoznak; és ennek az embernek utolsó állapota gonoszabb lesz az elsőnél. Így lesz ezzel a gonosz nemzetséggel is.

Jézus megmutatja, kik az ő igazi rokonai

46. Mikor pedig még szóla a sokaságnak, íme az ő anyja és az ő testvérei állanak vala odakünn, akarván ővele szólni.
47. És monda neki valaki: Íme, a te anyád és testvéreid odakünn állanak, és szólni akarnak veled.
48. Ő pedig felelvén, monda a hozzá szólónak: Kicsoda az én anyám, és kik az én testvéreim?
49. És kinyújtván kezét az ő tanítványaira, monda: Íme, az én anyám és az én testvéreim!
50. Mert aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát, az nekem fitestvérem, nőtestvérem és anyám.