Jaj a gonoszoknak, kik előtt a hazug prédikáció kedves

1. Jaj azoknak, akik hamisságot gondolnak, és akik ágyasházukban gonoszságot cselekesznek, [és] végrehajtják azt, mihelyt megvirrad, mert hatalmuk van hozzá.
2. Megkívánják a mezőket, és elrabolják, és a házakat, és elszedik; és nyomorgatják a gazdát és az ő háza népét, az embert és az ő örökségét!
3. Annak okáért ezt mondja az Úr: Íme, én [is] gonoszt gondolok e nemzetség ellen, melyből ki nem vonhatjátok a ti nyakatokat, és nem jártok kevélyen, mivel gonosz idő lészen az!
4. Azon a napon példabeszéd támad rólatok, és siralmat sírnak, mondván: Oda van! Elpusztultunk! Népem örökségét felcserélte! Miként rabolja el tőlem, hűtlennek osztja ki mezeinket!
5. Azért nem lesz neked, aki mérőzsinórt vessen sors szerint az Úrnak gyülekezetében.
6. Ne prófétáljatok! – prófétálnak ők. [Ha] nem prófétálnak ezeknek, nem múlik el a gyalázat!
7. Oh te, ki Jákób házának mondatol! Hát türelmetlen-e az Úrnak lelke, avagy ezek-e az ő cselekedetei? Nem javára válnak-e az én cselekedeteim annak, aki igazán jár?
8. A minap mint egy ellenség támadt fel az én népem; a köntösről a palástot letépik a gyanútlanul járókról, a háborútól idegenkedőkről.
9. Népem asszonyait kiűzitek boldogságuk házából; kisdedeiktől örökre elveszitek az én dicsőségemet.
10. Keljetek fel, és menjetek ki, mert ez nem a nyugalomnak helye; a tisztátalanság miatt, amely elveszít, éspedig borzasztó veszedelemmel!
11. Ha valamely szélházi és csalárd így hazudoznék: Prédikálok neked borról és részegítő italról, az volna e népnek prófétája.
12. Mindenestől egybegyűjtelek téged, Jákób! Összetakarítom Izrael maradékát. Összegyűjtöm őket, mint a bocrai juhokat, mint a nyájat az ő karámja közé; hemzsegnek majd az embersokaság miatt.
13. Előttük megy fel az [út]törő; kitörnek és átmennek a kapun, és kivonulnak, és előttük megy a királyuk, és élükön az Úr!