1. | És mondám én: Halljátok, kérlek, Jákób fejedelmei és Izrael házának vezérei: Nem a ti tisztetek-e tudni az ítéletet?! |
2. | Ti, kik gyűlölitek a jót és kedvelitek a gonoszt! Akik levonszátok róluk bőrüket és csontjaikról az ő húsukat! |
3. | Akik megeszik az én népemnek húsát, és lenyúzzák róluk bőrüket, és összetörik csontjaikat, és feldarabolják, akárcsak a fazékba, és mint húst a tálba. |
4. | Kiáltanak majd az Úrhoz, de nem hallgatja meg őket; sőt, elrejti akkor orcáját előlük, mivelhogy gonoszakká lettek cselekedeteik. |
5. | Így szól az Úr a próféták ellen, akik elámítják az én népemet, akik, ha van mit rágniuk, békességet hirdetnek, az ellen pedig, aki nem vet valamit szájukba, hadat indítanak. |
6. | Azért éjszaka [száll] rátok, hogy ne lássatok, és sötétség [jő] rátok, hogy ne jövendölhessetek, és a nap lemegy a próféták felett, és elsötétül rajtuk a nappal. |
7. | És megszégyenülnek a látók, és elpirulnak a jövendőmondók, és elfedik szájukat mindnyájan, mert nem lészen felelet Istentől. |
8. | Én ellenben megteljesedem az Úr lelkének erejével, és ítélettel és hatalommal, hogy hirdessem Jákóbnak az ő vétkét, és Izraelnek az ő bűnét. |
9. | Halljátok ezt, kérlek, Jákób házának fejei és Izrael házának vezérei, akik utáljátok az ítéletet, és minden igazságot elcsavartok; |
10. | Akik vérrel építitek a Siont, és Jeruzsálemet hamissággal! |
11. | [Kiknek] fejedelmei ajándékért ítélnek, és papjaik jutalomért tanítanak, és prófétáik pénzért jövendölnek, és mégis az Úrra támaszkodnak, mondván: Avagy nincsen-e közöttünk az Úr?! Nem következik mireánk veszedelem! |
12. | Azért timiattatok mezővé szántatik a Sion, és kőhalommá lesz Jeruzsálem, a templom hegye pedig erdős heggyé. |