1. | Pusztító jön fel ellened, őrizd a várat, nézzed az utat, erősítsd derekadat, keményítsd meg erődet igen! |
2. | Mert helyreállítja az Úr Jákób büszkeségét, mint Izrael büszkeségét; mert rablók rabolták ki őket, csemetéiket pedig kivágták. |
3. | Vitézeinek pajzsa vörös, katonáinak [ruházata] bíborszínű, [hadi] szekere acéltűzben [ragyog] fegyverkezése napján, és a dárdákat rengetik. |
4. | Az utcákon robognak a szekerek, összeütköznek a piacokon; tekintetük, mint a fáklyák, futkosnak, mint a villámok. |
5. | Emlegeti [vitézlő] hőseit; ingadoznak lépéseikben, sietnek a kőfalra, és felállíttatik a védősánc. |
6. | A folyóvizek kapui megnyílnak, és a palota megrendül. |
7. | De elvégeztetett: felfedik, elvitetik, és szolgálói keseregnek, mint nyögő galambok, mellüket vervén. |
8. | Pedig Ninive olyan, mint a [bő]vizű tó, eleitől fogva: mégis futnak ők. Álljatok meg, álljatok meg! De vissza se tekint senki. |
9. | Raboljatok ezüstöt, raboljatok aranyat! Száma sincs a rejtett kincseknek, gazdag minden drága edényben. |
10. | Feldúlva, széthányva, kifosztatva! Szíve megolvadt, a térdek reszketnek, fájdalom van egész derekában, és mindnyájuk arca elvesztette pirosságát. |
11. | Hol van az oroszlánok tanyája és az o-roszlánkölyköknek ama legelője, ahová járt a nőstény és hím oroszlán, az oroszlánkölyök, és nem volt, aki elriassza? |
12. | Az oroszlán torkig valót ragadozott kölykeinek, és fojtogatott nőstényeinek, és megtöltötte barlangjait zsákmánnyal, tanyáit pedig prédával. |
13. | Íme, rád [török], azt mondja a Seregek Ura, és füstté égetem szekereit. Oroszlánkölykeidet kard emészti meg, és kiirtom e földről zsákmányodat, és nem hallatszik többé követeidnek szava. |