| 1. | Azután pedig elindula a nép Haseróthból, és tábort ütének Párán pusztájában. |
| 2. | És szóla az Úr Mózesnek, mondván: |
| 3. | Küldj férfiakat, hogy kémleljék meg a Kánaán földjét, amelyet én adok Izrael fiainak; az ő atyáiknak mindenik törzséből egy-egy férfiút küldjetek, mind olyat, aki főember közöttük. |
| 4. | Elküldé azért őket Mózes Párán pusztájából az Úr rendelése szerint, és azok a férfiak mindnyájan főemberek valának Izrael fiai között. |
| 5. | Ezek pedig azoknak nevei: A Rúben nemzetségéből Sámmua, a Zakhúr fia. |
| 6. | A Simeon nemzetségéből Safát, a Hóri fia. |
| 7. | A Júda nemzetségéből Káleb, a Jefunné fia. |
| 8. | Az Izsakhár nemzetségéből Igál, a József fia. |
| 9. | Az Efraim nemzetségéből Hósea, a Nún fia. |
| 10. | A Benjámin nemzetségéből Pálthi, a Rafú fia. |
| 11. | A Zebulon nemzetségéből Gaddiel, a Szódi fia. |
| 12. | A József nemzetségéből, a Manasse nemzetségéből Gaddi, a Szúszi fia. |
| 13. | A Dán nemzetségéből Ammiél, a Gemálli fia. |
| 14. | Az Áser nemzetségéből Szenthúr, a Mikaél fia. |
| 15. | A Naftali nemzetségéből Nahbi, a Vofszi fia. |
| 16. | A Gád nemzetségéből Géuel, a Mákhi fia. |
| 17. | Ezek ama férfiaknak nevei, akiket elküldött Mózes a földnek megkémlelésére. És nevezé Mózes Hóseát, a Nún fiát Józsuénak. |
| 18. | És mikor elküldé őket Mózes a Kánaán földjének megkémlelésére, monda nekik: Menjetek fel erre dél felől, és hágjatok fel a hegyre, |
| 19. | És nézzétek meg a földet, hogy milyen az, és a népet, amely lakozik azon: erős-e az, vagy erőtlen, kevés-e az, vagy sok? |
| 20. | És milyen a föld, amelyben lakozik az: jó-e az, vagy hitvány; és milyenek a városok, amelyekben lakozik: táborokban vagy erősségekben [lakozik-e]? |
| 21. | És milyen a föld: kövér-e az, vagy sovány; van-e abban élő fa, vagy nincs? És legyetek bátorságosak, és szakasszatok a földnek gyümölcséből. Azok a napok pedig a szőlőzsendülés napjai valának. |
| 22. | Felmenének azért, és megkémlelék a földet a Cin pusztájától fogva mind Rehóbig, odáig, ahol Hamáthba mennek. |
| 23. | És felmenének dél felől, és jutának Hebronig; valának pedig ott Ahimán, Sésai és Thalmai, az Anák fiai. (Hebron pedig hét esztendővel építtetett előbb, mint az egyiptomi Coán.) |
| 24. | Mikor pedig eljutának Eskol völgyéig, lemetszének ott egy szőlővesszőt egy szőlőfürttel, és ketten vivék azt rúdon; és a gránátalmákból és a fügékből is [szakasztának]. |
| 25. | Azt a helyet elnevezék Eskol völgyének a szőlőfürtért, amelyet lemetszettek vala onnét Izrael fiai. |
| 26. | És visszatérének a föld megkémleléséből negyven nap múlva. |
| 27. | És menének, és jutának Mózeshez és Áronhoz, és Izrael fiainak egész gyülekezetéhez, Párán pusztájába, Kádesbe; és hírt vivének nekik és az egész gyülekezetnek, és megmutaták nekik a földnek gyümölcsét. |
| 28. | Így beszélének neki, és ezt mondák: Elmentünk vala arra a földre, amelyre küldöttél vala minket, és bizonyára tejjel és mézzel folyó az, és ez annak gyümölcse! |
| 29. | Csakhogy erős az a nép, amely lakja azt a földet, és a városok erősítve vannak, és felette nagyok; sőt, még Anák fiait is láttuk ott. |
| 30. | Amálek lakik a dél felől való földön, és kitteus, jebuzeus és emoreus lakik a hegyeken; a tenger mellett és a Jordán partján pedig kananeus lakik. |
| 31. | És jóllehet Káleb csendesíté a Mózes ellen [háborgó] népet, és azt mondja vala: Bátran felmehetünk, és elfoglalhatjuk azt a [földet], mert kétség nélkül megbírunk azzal; |
| 32. | Mindazáltal a férfiak, akik felmentek vala vele, azt mondják vala: Nem mehetünk fel az ellen a nép ellen, mert erősebb az nálunknál. |
| 33. | És rossz hírét vivék annak a földnek, amelyet megkémleltek volt, Izrael fiaihoz, mondván: Az a föld, amelyen általmentünk, hogy megkémleljük azt, olyan föld, amely megemészti az ő lakóit; az egész nép is, amelyet láttunk azon, szálas emberek[ből áll]. |
| 34. | És láttunk ott óriásokat is, az óriások közül való Anáknak fiait, és olyanok valánk a magunk szemében, mint a sáskák, és az ő szemeikben is olyanok valánk. |