Bálám ismét jót jövendöl Izráelről

1. Mikor pedig látta Bálám, hogy tetszik az Úrnak, hogy megáldja Izraelt, nem indula, mint azelőtt, varázslatok után, hanem fordítá az ő orcáját a puszta felé.
2. És mikor felemelte Bálám az ő szemeit, látá Izraelt, amint letelepedett az ő nemzetségei szerint; és Istennek lelke vala őrajta.
3. Akkor elkezdé az ő példázó beszédét, és monda: Bálámnak, Beór fiának szózata, a megnyílt szemű embernek szózata.
4. Annak szózata, aki hallja Istennek beszédét, aki látja a Mindenhatónak látását, leborulva, de nyitott szemekkel:
5. Mily szépek a te sátoraid, oh Jákób! A te hajlékaid, oh Izrael!
6. Mint kiterjesztett völgyek, mint kertek a folyóvíz mellett, mint az Úr plántálta áloék, mint cédrusfák a vizek mellett!
7. Víz ömledez az ő vedreiből, vetését bő víz [öntözi]; királya nagyobb Agágnál, és felmagasztaltatik az ő országa.
8. Isten hozta ki Egyiptomból, az ő ereje, mint a vadbivalyé: megemészti a pogányokat, az ő ellenségeit, csontjaikat megtöri, és nyilaival általveri.
9. Lehever, nyugszik, mint hím oroszlán, és mint nőstény oroszlán; ki serkenti fel őt? Aki áld téged, áldott lészen, és ki átkoz téged, átkozott lészen.

Csillag származik Jákóbból ...

10. És felgerjede Báláknak haragja Bálám ellen, és egybeüté kezeit, és monda Bálák Bálámnak: Azért hívtalak téged, hogy átkozd meg ellenségeimet; és íme, igen megáldottad immár három ízben.
11. Most azért fuss a te helyedre. Mondottam vala, hogy igen megtisztellek téged, de íme, megfosztott téged az Úr a tisztességtől.
12. És monda Bálám Báláknak: A te követeidnek is, akiket küldöttél volt hozzám, nem így szólottam-e, mondván:
13. Ha Bálák az ő házát ezüsttel és arannyal tele adná is nekem, az Úrnak beszédét által nem hághatom, hogy magamtól jót vagy rosszat cselekedjem. Amit az Úr szól, azt szólom.
14. Most pedig én elmegyek íme, az én népemhez; jöjj, hadd jelentsem ki neked, mit fog cselekedni e nép a te népeddel a következő időben.
15. És elkezdé az ő példázó beszédét, és monda: Bálámnak, Beór fiának szózata, a megnyílt szemű ember szózata,
16. Annak szózata, aki hallja Istennek beszédét, és aki tudja a Magasságosnak tudományát, és aki látja a Mindenhatónak látását, leborulva, de nyitott szemekkel.
17. Látom őt, de nem most; nézem őt, de nem közel. Csillag származik Jákóbból, és királyi pálca támad Izraelből; és általveri Moábnak oldalait, és összetöri Sethnek minden fiait.
18. És Edom [más] birtoka lesz, Szeir, az ő ellensége is [másnak] birtoka lesz; de hatalmasan cselekszik Izrael.
19. És uralkodik a Jákóbtól való, és elveszti a városból a megmaradtat.
20. És mikor látja vala Amáleket, elkezdé az ő példázó beszédét, és monda: Amálek első a nemzetek között, de végezetre mindenestől elvész.
21. És mikor látja vala a Keneust, elkezdé példázó beszédét, és monda: Erős a te lakhelyed, és sziklára raktad fészkedet;
22. Mégis el fog pusztulni Kain, amíg Assúr téged fogva viszen.
23. Újrakezdé az ő példázó beszédét, és monda: Oh, ki fog élni még, amikor véghezviszi ezt az Isten?
24. És Kittim partjairól hajók [jőnek], és nyomorgatják Assúrt, nyomorgatják Ébert is, és ez is mindenestől elvész.
25. Felkele azért Bálám és elméne, hogy visszatérjen az ő helyére. És Bálák is elméne az ő útján.