| 1. | Abdiás látása. Így szól az Úr Isten Edomról: Hírt hallottunk az Úrtól! És hírnök küldetett a népekhez: Keljetek fel, és támadjunk reá haddal! |
| 2. | Íme, kicsinnyé tettelek a népek között; felettébb utálatos vagy. |
| 3. | Szíved kevélysége csalt meg téged, ki sziklahasadékokban lakozol, kinek lakóhelye magasan van, aki mondja az ő szívében: Ki vonhatna le engem a síkra?! |
| 4. | Ha oly magasra szállnál is, mint a sas, és ha a csillagok közé raknád is fészkedet: onnan is levonnálak, ezt mondja az Úr. |
| 5. | Ha tolvajok törnének reád avagy éjjeli rablók (hogy elpusztíttattál!), nem [annyit] lopnának-e, [amennyi] elegendő?! Ha szőlőszedők jönnének reád, nem hagynának-e gerezdeket?! |
| 6. | Mennyire kifosztogatták Ézsaút; felkutatták rejtett kincseit! |
| 7. | A határig űznek ki összes frigytársaid; megcsalnak, levernek szövetségeseid; kenyeredet tőrül vetik alád. Nincsen benne okosság! |
| 8. | Azon a napon, ezt mondja az Úr, nem vesztem-e ki a bölcseket Edomból, és az értelmet az Ézsaú hegyéről?! |
| 9. | És megrémülnek a te vitézeid, oh Témán, hogy kiirtassék mindenki az Ézsaú hegyéről az öldöklés által. |
| 10. | A Jákób öcséd ellen [elkövetett] erőszakért szégyen borul reád, és kivágatol mindörökre! |
| 11. | Amikor vele szembeálltál, amikor serege idegenek rabjává lett, és idegenek törtek be kapuján, és Jeruzsálemre sorsot vetettek: olyan voltál te is, mint bármelyik közülük. |
| 12. | De ne gyönyörködjél öcsédnek napján, az ő szerencsétlenségének napján; és ne örvendj a Júda fiain az ő veszedelmük napján, és ne kérkedjél a szorongattatás napján! |
| 13. | Ne törj be népem kapuján nyomorúságuk napján, ne gyönyörködjél te is a baján nyomorúsága napján, és ne nyúlj az ő jószágához nyomorúsága napján! |
| 14. | A résre se állj fel menekülőit elveszíteni; és ne áruld el az ő megmaradottait a szorongattatás napján. |
| 15. | Mert közel van az Úrnak napja minden népek ellen. Amint cselekedtél, úgy cselekesznek veled; amit te fizettél, visszaszáll fejedre. |
| 16. | Mert amint ti ittatok szent hegyemen, úgy isznak szüntelen az összes népek; bizony isznak és hörpintgetnek, és olyanok lesznek, mintha nem lettek volna. |
| 17. | De a Sion hegyén szabadulás lészen, és szentté lészen az, és a Jákób háza birtokba veszi az ő örökségét. |
| 18. | És a Jákób háza tűz lészen, és a József háza láng; az Ézsaú háza pedig pozdorja; és meggyújtják és megemésztik őket, és nem marad meg senki Ézsaú házából, mert az Úr szólott. |
| 19. | A déliek örökség szerint bírják az Ézsaú hegyét, a síkon lakók pedig a filiszteusokat. És örökség szerint bírják az Efraim mezőit és Szamaria mezőit; Benjámin pedig a Gileádot. |
| 20. | Izrael fiainak ez a száműzött serege azokat, amelyek a kananeusoké, mind Sarfátig, a jeruzsálemi száműzöttek pedig, akik Szefarádban vannak, elfoglalják majd a déli városokat. |
| 21. | És a Sion hegyére szabadítók mennek fel, hogy megítéljék az Ézsaú hegyét; és az Úré lesz a királyság. |